Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)
XIII. Az országos közutak fejlesztésének újabb korszaka
Útkorszerűsítések A második világháború eseményei következtében a megyei úthálózat burkolatainak mintegy 20" (,-a ment tönkre. A meginduló forgalom érdekében — más lehetőségek hiányában — kezdetben zúzott kőanyaggal, majd bitumenes keverékkel végzett kátyúzással indult meg az útvonalak járhatóvá tétele. A háború során elhurcolt úthengerek visszaszerzése tette lehetővé a fenntartási hengerlések megindítását. Ezt követően bitumenes itatásos hengerléseket és felületi bevonásokat készítettek a nagyobb forgalmú útszakaszokon. Ezekkel a módszerekkel lehetett elérni az úthálózat járhatóvá tételét a hároméves terv végére. A forgalom növekedése és a forgalomban részt vevő járművek tengelysúlyának emelkedése magasabb követelményeket támasztott az utakkal szemben. Nagyobb teherbírást, nagyobb átbocsátóképességet és nagyobb forgalombiztonságot követelt. Ezeket már csak az utak korszerűsítésével lehetett kielégíteni, ami a mindenkori rendelkezésre álló hitelkeretek alapján csakis gondos, gazdaságosságra törekvő tervek készítésével történhetett. A községi és városi átkelési szakaszok korszerűsítését, a településeken belüli forgalom koncentrálódása is megkívánta. Ezek városias kialakítása a csapadékcsatornázást, a közvilágítás korszerűsítését is szükségessé tette, így minden időben igen magas építési költségekkel járt és jár napjainkban is. Mindezek miatt a korszerűsítések ütemezése országos keretek között volt megadva. így elsősorban az első és másodrendű főutak, majd a szomszédos megyeszékhelyekkel kapcsolatot biztosító utak korszerűsítése volt a követelmény. A 81. sz. Székesfehérvár—Kisbér—Győr-i főút Székesfehérvár és Kisbér közötti szakasza 1950—55. években, a volt 808. sz. jelenleg 13. sz. főút 1961—65. év között épült ki. Nagyvonalú korszerűsítéssel, gyakorlatilag új nyomvonalon történt az építés. A legjelentősebb korszerűsítés a 80. számú a jelenlegi M—1 út építése volt 1958—65. év között. Teljesen új nyomvonalon, az akkor érvényes magasszintű műszaki paraméterekkel épült. Az M—1 útszakaszt a 100. számú főút korszerűsítése követte, az 1. sz. főút részeként. Itt kell említeni az E—5 autópálya kiépítését. Ez Tatabánya és Győr között 1971—77. években épült, 56 km hosszban, félautópályaként. A Budaörs—Tatabánya-i szakasz kiépítése jelenleg van folyamatban. 1979—80. években készült el a 8119. számú Velence—Csákvár—Tata összekötő út tatai átkelési szakaszának korszerűsítése. Az építés megoldotta Tata város történelmi városközpont"/""vT v s^'^OÍ^ • *?r " IJdfc* j j jjh-™r ! "^-^ Tata város 1939. évi rendezési terve 43
