Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

IX. A mai úthálózat kialakulása

A vizsgált területen megépült vasútvonalak vázlatos térképe, az egyes vonalak üzembehelyezésének évszámaival Párkánynál építendő vasúti hídon át északra vezető fővonal lesz kialakítható. A Buda—Esztergom—Füzitő-i vonal építése 1883-ban indult meg. A Bécs és Űj-SzŐny között megépített vasútvonalnak Budával történő összeköttetése viszont Komárom vármegyének volt elsőrendű érdeke. Emellett lényeges, hogy a két főváros vasúti összekötése lényegesen rövidebb vonalon volt így elérhető a Duna bal partján vezető, már kiépült vonallal szemben. Az országgyűlés 1882-ben elfogadta a Buda— Űj-Szőny-i vasútvonal Bicske és Tata érintésével való kiépítésének tervét. Az új vonalat 1884-ben adták át a forgalomnak. A két vármegye többi vasútvonalai a terület agrár jellegének és a mezőgazdasági ipar igényeinek megfelelően valósultak meg. Az egyes vonalak üzembe helyezésének évét a térképvázlat tünteti fel. A komáromi vasúti híd 1906-ban épült. IX. A mai úthálózat kialakulása A vasúthálózat kiépítése, forgalmának gyors kifejlődése a közúti forgalomra kezdetben hátráltatóan hatott. Emiatt a már használatban levő földutak kiépítése, modernizálása csak igen vontatottan haladt előre. A két megyén keresztül vezető legnagyobb forgalmú, a jelenlegi 10. sz. útról már 1740-ből van olyan adat, mely szerint rendszeresen kavicsszórással tartották fenn. A másik, ugyanígy fenntartott út Esztergomból a Garam mentén vezetett Léva felé. Mindkettő 26