Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

VI. A közlekedés és az úthálózat fejlődése a szabadságharcig

a csatlakozó úti eljárók azonban jelentős építmények voltak. Vannak viszont feljegyzések a Buda—Esztergom—Ó-Szőny útvonalon a törökök által épített hidakra vonatkozóan. A török hadseregnek egyébként jól képzelt, jeles hadmérnökei voltak. Komárom és Esztergom várának ostromaihoz komoly hadi hídszerkezeteket készítettek. Ilyeneket ábrázolnak az. esztergomi királyi várat megörökítő 1595- és 1689-ből fennmaradt metszetek. VI. A közlekedés és az úthálózat fejlődése a szabadságharcig A félhold uralmának terjeszkedési ütemét Szobieszki János lengyel király 1673. évi győzelme törte meg. Ezt a szultán bécsi veresége követte séget kényszerítették. Embertelenül megterhelték őket közmunkával, s emellett a császári katonaság eltartására súlyos adókat is vetettek ki rájuk. Komárom és Fehérvár között 1688—89. telén az adót behajtó katonaság elöl öt falu népe menekült az erdőkbe, s reggelre közülük kilenc gyermek fagyott meg. A megyék lakosságának pusztulására jellemző, hogy Esztergom vármegye területén az 1500-as évek elején 1322 jobbágyportát írtak össze, 1553-ban még 315-öt, 1593-ban pedig már csak 170-et. Ebben a pusztulásban nemcsak a hódoltság hatása érződött, hanem Bocskai István és Bethlen Gábor 1606—64 közötti függetlenségi harcaié is. A pusztulást végül a ..felszabadító"' császári csapatok hadműveletei tették teljessé. Zichy István Komárom vármegyei főispán 1685-ben azt írta Koháry Istvánnak: „Szegény hazánk valóban nagy pusztulásra juta, ha Isten hamarosan békességet nem ad, éhen haló elég lészen". Komárom vármegye, Comitatus Comaromiensis észoki résiének Bécsben, 1794-ben kiadott térképe. Neszmélynél, Üj-Szőnyben, Ácson, Gönyünél és Győrnél (Jaurinum) tüntet fel postaállomásokat 1683-ban. Esztergomot 1685-ben. Budát 1686ban foglalták vissza a töröktől. A hódoltság megszűntével az osztrák császári, katonai közigazgatás kezdte meg az utak járhatóvá tételének munkáit. Ezek a munkálatok elsősorban a török kiűzését folytató hadműveleteket szolgálták. A munkára a maradék népesAz elpusztított területen a harcok végeztével lassan ismét megindult az élet. Ezzel párhuzamosan éledt a magyar közigazgatás is. A Komárom vármegyei közigazgatás a hódoltság idején megszakításokkal ugyan, de működött. Esztergomban 1691-ben szerveződött újjá a közigazgatás. A török utáni újjáépítésben az úthálózat járhatóvá tételét a katonai felvonulásokon kívül nagymértékben igényelték a meginduló postajáratok. A járatok szervezésével megjelenő új járművek új követelményeket, támasztottak az utak18