Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

II. A népvándorlás

A hun birodalom összeomlását Közép-Európában a pannóniai Nedau, vagy Nedad pataknál (Neda—Nyitra) elszenvedett csatavesztés okozta. Helyükbe először germán népek vonultak be Dunántúlra, majd az avarok alapítottak itt is tartós államot 582—796 között. A hun és az avar korszakból több régészeti lelet származott. Szönyben jellegzetes áldozati üst, Almáson és Ekeiben lovas sírok. Esztergomban és Nagysurányban különböző tárgyak, fegyverek kerültek elő. Attila egyik vezérét állítólag Dorognak hívták és a mai település körzetében temették el. Az avarok településeiket több helyen a még mindig megmaradt római építmények helyén alakították ki. Kezdetleges erődítményeket is építettek, az ún. avar gyűrűket. Ezekből több megmaradt a Csallóközben, melyre több ősi elnevezés utal: GUREV. GYREW-gyűrű. Népeik egyrésze már letelepedett földművelő, állattenyésztő volt. akik nagy családi közösségben éltek. A polgáriasulás eljutott az avarokhoz is, szerepet játszottak a kereskedelemben, meghonosult az ipar is. Kereskedelmük eljutott a frank Regensburgig és a görög császárságig. Ez a fejlettebb életforma vízi és szárazföldi szállításokat kívánt meg a Dunán és a római hadimérnökök által századokkal korábban kiválóan kitűzött, jól járható terepvonulatokon.. Katonai szervezettségük szintjére jellemző, hogy egyik hadjáratuk alkalmából SIRMIUM (Mitrovica) ostrománál kétszer is építettek hidat a Száván. A népvándorlás lovas népei egyébként tömlők segítségével keltek át a folyókon. Az avar birodalmat végül is Nagy Károly döntötte meg. Szláv népek települtek be a Kárpát-medencébe. A szláv népekkel együtt jelent A két vármegye és a szomszédos területek úthálózata, a magyar államalapítás korában, Hanzély János 1960. évi aodtai alapján 2