Karoliny Márton: Komárom megyei utak (Tatabánya, 1981)

I. A római kori úthálózat Pannóniában

I. A római kori úthálózat Pannóniában A történelmi Komarom es Esztergom vármegyék és környezetük római kori úthálózatának vázlata, dr. Finály Gábor 1903. évi tanulmánya alapján A Felső-Duna jobb partján, Bécstől a visegrádi szorosig terjedő szakaszon az ember letelepülésére igen kedvező domborzati viszonyok, a nagy folyó, építésre alkalmas anyagok lelőhelyei tették lehetővé ősi idők óta az emberi életet. Az itt élt népek közül kiemelkedő volt a kelta népek kultúrája. Számos lelet tanúsítja, hogy ezen a területen, mint a Dunántúl legnagyobb részén, a korszakhoz képest igen fejlett életviszonyokat alakítottak ki. A kelták i. e. 300 körül húzódtak az Adria felöl a Dunántúlra a későbbi Pannónia vidékére. Állandó településeket építettek, a településeken ipart fejlesztettek, használták a bronzot és a vasat is. Az ipar nemcsak a helyi szükségleteket látta el, értékesítésre is termeltek. így alakultak ki a kereskedelem kezdeti formái. A kereskedelem szállító útvonala elsősorban a Duna volt. A települések között málhás állatokkal és emberi erővel szállították az árukat. Használták a pénzt, amit öntömühelveikben vertek. 9