Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

A 32. sz főút Űjszaszi Zagyva-híd előtti szakasz árvíz alatt SZOLNOK VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSE Atörténelmi időszakokban kialakult hagyományos 4. sz. főút vonalvezetés a városközponton halad keresztül. A megelőző korokban a település kialakulását is meghatározta, hogy az egyetlen főutca mellé települt a városháza, később a megyeháza, üzletek közintézmények sora. A város déli részén épült ki az iparterület, a 4. sz. főúttól délre, míg a lakótelepek nagy része a 4. sz. főúttól, valamintbudapest-záhonyi vasútvonaltól is északraépült meg. Közben az 1960-as években erőteljesen megindult motorizáció hatására is jelentősen megnőtt a forgalom a 4. sz. főúton. Jelentős volt a balesetek számának növekedése. Kellett tehát olyan forgalomszabályozási intézkedéseket hozni, mint pl. a 4. sz. főútra csatlakozó utcák egyirányúsítása, a 4. sz. főúton mind több helyen meg kellett tiltani a balrakanyarodás lehetőségét. A forgalombiztonság növelése érdekében és egyáltalán azért, hogy a 4. sz. főutat keresztező városi forgalom is át tudjon haladni a nagy forgalmú főúton, jelzőlámpákatkelletttelepíteni. így alakult ki az a helyzet, hogy a 4. sz. főút Szolnok átkelési szakaszán a lakótelepekről az ipartelepre tulajdonképpen három igen nagy forgalmú csomóponton keresztül lehetett csak keresztirányú forgalommal átjutni. Természetes, hogy ez a 80.000 lakosú város esetében igen nagy gondot jelent. Ha még ehhez azt is hozzávesszük, hogy Törökszentmiklós, Szandaszőlős, Martfű irányából jelentős munkába járó forgalom is van, ami szintén a déli ipartelepre kell, hogy eljusson, valamint a déli ipartelepre irányulóan jelentős teheráru forgalom is jön az Alföldről, elképzelhető, hogy egyre inkább felmerült a második Szolnoki Tisza híd megépítésének igénye. A híd megépítését már 1971-ben tervezték a közlekedési szakemberek. Ebben az időben a közelgő - Szolnok város megalapításának 900. évfordulója-ünnepségekre vonatkozó készülődés miatt az átkelési szakasz korszerűsítése mellett döntöttek. Az 1970-es évek végére pedig pénzügyi lehetősége nem volt a közlekedési tárcának arra, hogy a munkák elindíthatóak legyenek. ASzolnoki Közúti Igazgatóság a várossal és a megyével közösen 1979-ben pályázatot írt ki. A pályázat célja volt a várost elkerülő útszakasz nyomvonalának és az új Tisza-híd helyének meghatározása. Két olyan pályamű lett díjazva, amelyből az egyik az ún. déli elkerülést, a másik az északi elkerülést javasolta. 1988-ban a minisztérium a város és a megye vezetői a déli változat megépítése mellett döntöttek. Ennek elsődrendű oka az volt, hogy az északi elkerülés esetén az új Tisza-híd a várostól távol épült volna meg, és nem oldotta meg a „szétszakított" városrészek és az Alföld déli részéről a Szolnok déli ipartelepre irányuló teherforgalom, várost terhelő forgalmi problémáját. A munkák beindítását elősegítette, hogy a megye és a város 400 M Ft-tal hozzájárult a beruházáshoz. A beruházás nagyságrendje és az új út nyomvonala hozta magával azt is, hogy a város és a vízügyi tárca döntött a szandai rét árvízmentesítéséről és a két beruházást összekapcsolva kezdődtek el a munkák 1989-ben. A tervezett befejezési határidőt pénzügyi keretek rendelkezésre állása szabta meg. Szolnok város és környéke közúti közlekedésének javítása érdekében épült meg az 1980-as években a 32. sz. főút Zagyvarékast elkerülő szakasza. Elkészült a középtávú hálózatfejlesztési program részeként az Abony-Szolnok-Törökszentmiklós közötti szakasz. E két utóbbi fejlesztés része a 4. sz. főút déli elkerülő szakasza, mely 1992. évben az I. ütem- az új Szent Istvánról elnevezett Tisza híddal - és a II. ütem - a Szolnok megyei határtól az új Szent István hídig -forgalomba is lett helyezve. Az első ütem 3,5 km, a második ütem 7,1 km, a harmadik szakasz 4,1 km új utat jelent. Az 1993-ban kezdődő harmadik szakasz építési munkái során egy 144 m hosszú Holt Tisza-híd is épül. A 4. sz. főút további fejlesztésének része lesz a Törökszentmiklóst és a Pest megyében lévő Abonyt elkerülő szakasz megépítése. A fejlesztést bemutató adatok az alábbiak: Az új Szent István híd építésénél az ártéri hidak ún. szakaszosan előretolt, a mederhíd szabadon betonozott technológiával épült. 4? HIDAK ÉS UTAK