Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK csipálya szélesség, sem a teherbírás nem volt megfelelő, s ezen felül a pályaszerkezetet rövid időközönként ki kellett cserélni. 1952-ben nagyobb erősítési munkát is végeztek rajta. Szolnok városa több ízben sürgette, hogy a KPM új, korszerű hidat építsen. A hídon ekkor 1205 jármű haladt át naponta. Hitel hiányában azonban az új híd megépítése még váratott magára. 1958. június 15-én bízta meg KMP az UVATERV-t végre az új híd részletterveinek kidolgozásával. Kijelölték a híd acélfelszerkezetének-gyártására és szerelésére a Ganz­Mávag-ot, s az egyéb munkák végzésére a Hídépítő Vállalatot. Az abádszalóki komp terve Az építés 1959. január 13-án kezdődött, - a régi híd helyén - és 1963. november 30-ra készült el. A TISZAFÜREDI TISZA-HID 1944. júniusában a hidat bombázói por söpörte végig, melynek szomorú következményeként a jobb part felőli 30 m-es ártéri és a vele szomázédos első 70 m-es meder­szerkezet teljesen elpusztult, illetve a mederbe zuhant. Helyreállításáról szó sem lehetett, a vasúti, valamint a közúti forgalom a hídtól délre létesített szükséghíd el­készültéig teljesen szünetelt. Ez a híd csak közúti járművek átkelésére szolgált. A ponton híd három hét alatt elkészült, és 1944 decemberéig teljesítette hivatását. Ekkor a vissza­vonuló németek ezt is felrobbantották, mivel a régi hídon az előbb említett két szerkezet tökéletes pusztulása követ­keztében forgalom nem volt, a helyreállítási munkálatok el sem kezdődtek, a németek a megmaradt szerkezetek is felrobbantották. Az újjáépítésben a vasszerkezet tulajdonképpeni sze­relése 1945. november 12-én indult meg. December 12-ig elkészült a szerelés 2/3-ad része, s ekkor indult meg az első komoly jégzajlás. A sűrűn beállványozott híd a Tisza felvizéről állandóan nagy tömegben úszó jégtáblákat nem tudta átengedni. Az állvány felett a Tisza szélességében rövid pár óra alatt hatalmas jégtorlasz képződött, mely összeroppantással fenyegette a szerkezeti állványt, és veszélyeztette a munkák eredményét. A december 12-ről 13-ra virradó éjjel hirtelen bekövetkezett - 10 C-fokos hideg azonban szerencsére összefüggő testté fagyaszot­ta a laza és eddig a cölöpjármokra nagy nyomást kifejtett jégtorlaszt. A torlasz nyomása boltozatszerűen a partokra adta át, s így az állványzat megmenekült a fenyegetett veszedelemtől. Az ezután még 10 napig tartó hideg idő elegendő volt ahhoz, hogy a főtartókból még hiányzó 1/3-ad rész is elkészüljön és elérje a biztos támasztást nyújtó betonpillért. Ezt követően folyamatosan ment az építés és 1947. év végén a vasúti híd teljesen újjáépült állapotban töltötte be hivatását. Az eredeti tervektől eltérő­en azonban továbbra is megmaradt az ideiglenes faszer­kezet a közúti hídpályán. Addig a régi felrobbantott és épségben megmaradt hídfőkön és pilléreken nem épült külön közúti híd. A KISKÖREI TISZA-HÍD Az újjáépítése viszonylag kisebb problémát jelentett. A munkát a tiszaugi hídéval azonos módon végezték. A TISZAUGI TISZA-HID A Tiszaföldvár-Vezsenyi komp műszaki leírása 1944-ben a visszavonuló német csapatok a két 100 m nyílású mederhidat felrobbantották, a hídszerkezetek a vízbe zuhantak. A bal 100 m-es nyílásban lévő vasszerke­zet a vasúti síneknél fogva magával rántotta a Tiszaugi hídfőről a bal 50 m-es ártéri hídrészt is, amelynek partfelőli része az ártérre zuhant. Ajobb ártéri 50 m-es hídrész épen maradt. 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom