Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

( HIDAK ES UTAK ) sebességétagyengealappal készült utak nehezen bírták. Ehhez járult még, hogy a gumikerekek megjelenése csak fokozta a vizes makadám utak elhasználódását. A gumikerekek ugyanis mintegy felszippantották a makadám utak anyagát, ezek legtöbb esetben a mély kátyúk gócpontjai lettek. Az 1920-as években térnek át országosan a vízzel kötött makadám utak építéséről a maradandóbb útburkolatokra. Az 1926-ban Milánóban megrendezett Útügyi Konferencia olyan megoldásokat keres, amely a mindinkább növekvő autóforgalmat kielégíti. A kavicspályák olajozására tett kísérletek nem váltak be, jobb megoldásnak tűnt a kátrány, a bitumen és cement felhasználása. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az állami út, Abony és Karcag közötti 82,0 km hosszú szakaszának átépítését már ily módon vették tervbe. Az útszakasz szélesítését is elvégezték. A 4,0 m-es útpályát a városok és községek átkelési szakaszán, 6,0 m-re, a külső szakaszán 5,5 m-re szélesítették. Az átkelő szakaszok burkolását kiskockakővel, a külső szakaszát bitumenes burkolattal tervezték. A megyében az 1933-ban épített utak 85 százaléka még vizes makadám. Ez az arány amellett, hogy egyre nagyobb számban alkalmazzák a korszerűbb burkolatokat, hozzávetőlegesen megmaradt 1940-ig. 1935 36 között az új rendszerű makadám utak hossza hatszorosára növekszik. Betonút csak 1940 év végén készül el a 415. sz. kecskemét-békéscsabai útnak aTiszaug-Tiszakürt közötti szakaszán. A kormány a vármegyék beruházási céljaira a Speyerkölcsön mintájára 2,5 millió fontsterling külföldi kölcsönt vett fel. Az összeget az igénylő megyéknek az 1925-27-es években utalták ki. A kölcsöntörlesztés részleteire és kamataira kétszeres biztosítékul az útalapok, útadó és községi közmunka jövedelmét kellett lekötni. A megyék az összegek több mint kétharmadát útépítési beruházásokra használták fel. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1927-ben került sor a kölcsönből kiépítendő utak és hidak sorrendjének tárgyalására. E szerint a következő utak és műtárgyak kiépítésének programja készült el: 1./ Jászberény-jászfelsőszentgyörgyi út 8,0 km 2.1 Hék-mesterszállási út 6,5 km 3./ Kunhegyes-gyendai út 9,8 km 4./ Mezőtúr-törökszentmiklósi út ki nem épített szakasza 9,5 km 5./Jászladány-jászalsószentgyörgyi út 5,1 km 6./Tiszavárkony-jászkarajenői út 1,0 km 7./Tiszaderzs-tiszaszentimrei útból 3,0 km 8./Tiszasüly-Kolopfürdő-kőtelki út 8,0 km 9./ Jászdózsa-jászjákóhalmi út 5,0 km 10./ Karcag-kunhegyesi útból a két végén 9,0 km 11./ Jásztelek-Zagyva-híd 12.1 Szolnok-tiszaug-kunszentmártoni út martfűi szakaszán útrézsű biztosítása 2,9 km 13./Túrkeve-gyomai út 2,9 km 14./ Berettyó csatorna hídja 157 Kunszentmártoni "vezér" útból további 2,0 km 16./ Pest megye által a megyehatárig kiépítendő Vezseny-jászkarajenői úthoz hozzájárulás 2,0 km. A tervezett 70,9 km út és a két híd építése előzetes költségvetés szerint 2.459.000 pengőbe került. A kiépítendő utakat 8,0 m útkorona szélességben és 4,0 m széles, hengerelt és alapozott kavicspályával vagy ezzel egyenlő értékű kocsipálya burkolattal tervezték. Az építkezések befejezésére két évet irányoztak elő. A kölcsön kamatainál az útépítkezések alkalmával esetleg elért megtakarításokat a Tiszaderzs-tiszaszentimrei út még hátralévő 2,5 km hosszú, a Túrkeve-Fegyvernek, vagy aTúrkeve-Kuncsorba útszakaszok kiépítésére szánták. Még ebben az évben elkezdték a Jászberény-Jászfelsőszentgyörgy és a Kunhegyes-tiszaroffi út építését. Ugyancsak ekkor készült el a szolnoki és az újszászi Zagyva-híd, valamint a Szolnoki és ártéri Tisza-híd kocsipályájának újjáépítése. A külföldi kölcsönnel épült utak közül befejezték a Jászberény-jászfelsőszentgyörgyi utat és decemberben átadták a forgalomnak a jásztelki Zagyva-hidat. Ebben az időben a megye a szabályrendeletekkel intézkedett az utak fenntartása, fejlesztése iránt. A tervezéseknél már figyelembe veszik a forgalomszámlálási eredményeket. 1928-ban elkészült a Hék-mesterszállási, Jászladányjászalsószentgyörgyi, Mezőtúr-törökszentmiklósi és a Kunhegyes-gyendai út, összesen 31,0 km hosszban. 1929-ben elkészült a Kunszentmárton-szarvasi út 3,0 km hosszú és aTúrkeve-gyomai út 2,5 km hosszú szakasza, valamint a 34,0 m nyílású Hortobágy-Berettyó-híd vasbeton szerkezetűvé való átépítése. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közúti szabályrendelete Első rész. Általános határozatok. |.§. Ezen szabályrendelet felöleli a törvényhatósági, községi közlekedési (vicinális) és községi (közdűlő) ulak s azok műtárgyainak építési és fenlartása körül előforduló leendők részieleit. 2. § Az ulbizlosok szolgálali viszonyairól külön szabályrendelet intézkedik, mely e szabályrendeletek kiegészítő részét képezi. 3. §. A törvényhalósági úthálózatba felvett vonalak kimutatása e szabályrendelet mellékletéi képezi. 4. §. A községi közlekedési (vicinális) ulak hálózalába felvett vonalak kimutatása e szabályrendelet mellékletét képezi. zollságanak tyiö június 20-án tartott rendes közgyűlésében. ALEXANDER IMRE s k. alispán. Ez a határozat közhírré leendő s a felebbezési idő lejáriával jóváhagyás végett (elterjesztendő. Erről az alispán értesítendő. 390 kgy I928 Si,flm Olvastatott a m. kir. Belügyminiszter ur 70862— 1928 III. sz. rendelete, mellyel a törvényhatósági bizottság 7350 kgy. I927. számú határozatával a lörvényhatósági hordó jelző hivatalokról alkololl^áxaifigy£Í szabályrendeletet a Kereskedelmi Miniszter úrral egyelérlöleg jóváhagyta. I4775 1928 J. N. K. Szolnok vármegye közúti szabályrendelete 1927-ből 27