Jász-Nagykun-Szolnok megyei hidak és utak (Szolnok, 1993)

c HIDAK ES UTAK D Űtkaparó jelvény 1883-ból A 14 napnál hosszabb szabadságot csak az alispán engedélyezhetett, ha az útkaparó a szabadsága idejére saját költségén helyettest fogadott fel. A törvényhatósági utkaparók és családjuk nyugellátá­sát a vármegyei alkalmazottak nyugdíjazásáról szóló sza­bályrendelet alapján intézték. Az utkaparók egyben útrendőri feladatokat is elláttak, ezért kötelesek voltak a gondozásukra bízott útszakaszon bármilyen szabálytalanságot megakadályozni, és az ille­tékes útbiztosnak jelenteni. A törvényhatósági utkaparók az utak fenntartási munkáinak végzésére a megyétől kap­tak szerszámokat (kapacsákány, lapát, sárlehúzó, kasza) melyekért anyagilag felelősséggel tartoztak. A forgalom folyamatosságának biztosítására reggeltől estig kötelesek voltak a rájuk bízott útrészen az útápolási munkákat elvégezni. Veszélyhelyzet vagy más sürgős esetben az útkaparó­kat vasár- és ünnepnapra is kirendelhették. Kötelességüket képezte a közútról a hordalékot, szemetet letisztítani, az útpályáról a szemetet vagy port lehúzni, az esővizet azon­nal elvezetni, a kátyúkat és mélyedéseket kavics pótlással kijavítani. Feladatukhoz tartozott az úttöltés oldaláról és az útpad­káról a füvet lekaszálni, az út melletti árkot tisztán tartani, továbbá a közút mellé ültetett fákat gondozni, és sérülés ellen óvni. Ha az útkaparó munkáját maga nem tudta elvégezni, a szabályrendelet lehetőséget nyújtott napszá­mosok és segédmunkások felvételére. Szabályrendelet a vármegyei útkaparókról 1911-b51 (2. oldal) 23 Szabályrendelet a vármegyei útkaparókról 1911-bo] rí niíí^n

Next

/
Oldalképek
Tartalom