Kálmán István: Utak Heves megye (Miskolc, 1988)

6-7. Fagy káros útszakasz — a gyöngyös—verpelét—egri ö. út 37,5—42,6 km, — az egér—füzesabonyi ö. út 2,5—9,0 km, — a gyöngyössolymosi b. út 1,7—6,0 km, — a pétervására—zabari 0,0—10,0 km, — a kisnána—vécsi b. út 0,7—5,0 km, — a recsk—mátraballai 9,0—12,6 km, — a Mátrai Fémművekhez vezető út 0,0—5,5 km sza­kaszának korszerűsítését. A megnövekedett építési tevékenységek mellett az út­fenntartásra a vállalatok legjobb akarat mellett sem tudtak elegendő gondot fordítani, a korszerűsítési munkák volumene és igényessége az útfenntartás ro­vására volt csak biztosítható. A folyamatos munkához szükséges útügyi személyzet a vállalatokhoz tartozott, így a Közúti Kirendeltségeknek a folyamatos fenntar­tásra a vállalatokon keresztül tett intézkedései többlet­adminisztráció árán is késedelmeket szenvedtek. Az útfenntartási, útüzemeltetési munkák ésszerűbb végrehajtása érdekében a Közlekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium 1958. május 1-jei időponttal a Közúti Ki­rendeltségek és az Útfenntartó Vállalatok személyze­téből megszervezte a Közúti Igazgatóságokat. Az útőri személyzet, illetve ezek munkáját közvetlenül irányító körzetvezetők és szakaszmérnökök az Igazga­tóság állományába kerültek. A KPM egri Közúti Igazgatóság a volt kirendeltség te­rületén saját hatáskörében látta el az útpályák, úttar­tozékok fenntartását, az útrendezési, fagondozási fel­adatokat, az elemi károk elhárítását, a vállalatokkal végzett munkák előkészítését, műszaki ellenőrzését, lebonyolítását és elszámolását. 1958. december 31-vel megszűnt Űtigépjavító Válla­lat jogutódja a Közúti Gépellátó Vállalat 1959. január l-jétől a gépkölcsönzések kiterjesztésével lehetővé tet­te a nehéz útőri munkák részbeni gépesítettségét. Az átszervezés a kivitelező vállalatoknál tisztább pro­filt, a közúti igazgatóságoknál, a kisebb regié miatt, olcsóbb, hatékonyabb munkavégzést biztosított. Az útőrök bérezésének rendezése a munkafegyelem és termelékenység területén egyaránt előlépési jelentett. Fenti intézkedésekkel párhuzamosan kezdődött el az évtizedek óta csak kézzel végzett munkák ún. kisgépe­sítése, mely lehetővé tette az időszerű fenntartási és ápolási munkák időbeni és gazdaságos végzését. A III. ötéves tervidőszakot a személygépkocsi-állomány rohamos növekedése jellemezte. Megjelentek a nagy tengelynyomású járművek az úthálózat szinte minden szakaszán. Egyre jobban elterjedt a gépkocsin történő áruszállítás, a termelőtől a felhasználóig, így megszűnt az átrakásra érzékeny áruk rongálódása, jelentős mun­kaerő volt megtakarítható. Az áruszállítás időpontjá­ban és útvonalában az úthasználók teljes szabadságot élveztek, így a gyenge szerkezetű alsóbbrendű utak rohamos romlása következett be. A fagykárokra érzé­keny útszakaszokon több km hossz teljesen járhatat­lanná vált (6-7. sz. melléklet.). A megnövekedett igényeket csak koncentrált útkor­szerűsítési programokkal lehet kielégíteni, még azon áron is, hogy csökkenjenek az alsóbbrendű utakon a beavatkozások. A Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet kidolgozta az országos úthálózat fejlesztésének — 15 éves(1966-1980.)időszakra a főhálózatra rész­letes, az alsóbbrendű hálózatra globális, — rövid távra 15 éves (1971-1985.) perspektív, — a telítettség időpontjáig részletes hálózatfejlesztési, — valamint a gyorsforgalmú úthálózat fejlesztésének programterveit. Ekoncepció alapján kezdődik Heves megyében a 3.sz. budapest—miskolc—tornyosnémeti főút 53,6-88,6 km, illetve 106,7—133,7 km szakaszainak korszerűsí­tése. Hatvan várost K—Ny-i irányban átszelő 3. sz. főút kor­szerűsítésével, a meglévő felüljáró kiszélesítésével, az új Zagyva-híd megépítésével, jelzőlámpás csomópon­tok kiépítésével nagyban javult a közlekedés bizton­sága, az útszakasz átbocsátóképessége. Gyöngyös város átkelési szakaszán részben új nyom­vonalon, teljes közművesítéssel 2x2 nyomsáv épült. Ekkor épült ki a 24. sz. gyöngyös—párád—egri főút 3. sz. főúti lámpázott csomópontja is. A 3. sz. főút korszerűsítésével párhuzamosan indul — 24. sz. gyöngyös—párád-egri főút 0,0—17,8 km közötti hegyvidéki szakaszának, — a 25. sz. kerecsend—egér—bánrévei főút 10,0-13,4 km (Eger bevezetés) teljes közművesített 2x2 nyom­sávos korszerűsített munkája, 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom