Kálmán István: Utak Heves megye (Miskolc, 1988)

A megye a minisztérium 1/3-os támogatásával építi — a boconád—tarnabodi vicinális utat, — a nagybátony—mátraverebélyi th. út Heves megyei szakaszát, — a nagybátony—maconkai vicinális utat, — a mátramindszent—nemti, — valamint a kál-hármashatár—hevesi utakat. A minisztérium terhére épül a Szentdomonkos—Borsodnádasd államosítandó közút is. 1931. évben a minisztérium utasítására beindulnak az útépítési szükségmunkák, a hasznoshutai, az egér—ostorosi, a tiszafüred—bábolnai utak földmunkái, az államosítandó debrecen—füzesabonyi út kocsi földmunkái, a mátraderecske—mátraballai, valamint a kömlő—tarnaszentmiklósi útépítések. A megye a törvényhatósági útalap terhére a tél folyamán is végezhető munkákra is szervez ínségmunkát, főleg a kőbányákban a fedanyag kitermelésére, aprózására és kiszállítására. Az útfenntartási munkák pénzügyi igényeinek csak 75%-át tudják kielégíteni, és ezt is a tartalékból kellett pótolni. Az elmaradó fenntartási munkák miatt az úthálózat romlása megindul. A Kereskedelmi Minisztérium az egér—ostorosi és a tiszafüred—bábolnai ínségmunkás th. utak befejezésére 83 ezer Pengőt adott. Ugyancsak a tárca pénzéből fejezik be az Eger—Felnémet közötti kátránymakadám burkolat építési munkáit, illetve az Eger—Kerecsend közötti útszakasz kátránymakadám és aszfaltozási munkáit is. Az államépítészeti hivatal építi tovább a budapest-kassai állami út Hatvan—Gyöngyös közötti külsőségi szakaszok építését, mivel a kivitelező VIANOVA RT szerződését felbontották. 1932. évben a Gömbös-kormány megkezdi a megyei közigazgatás átszervezését, de a pótadóhoz fűzött reményei nem valósultak meg. A megye pénzügyi helyzete is csak átmeneti javulást mutat. A munkanélküliség enyhítésére tovább folynak az ínségmunkák. A Kereskedelmi Minisztérium 90 ezer Pengőt, a Földművelési Minisztérium 81 ezer Pengőt, a Belügyminisztérium további 102 ezer Pengőt bocsát a megye rendelkezésére. A vármegye főispánja ebből a 273 ezer Pengőből ínségmunkák elvégzését rendelte el. Az úthálózat egységes forgalmi kezelése érdekében szükségessé vált 1934. évben a magyar főközlekedési úthálózat kijelölése. Ebbe a hálózatba felvették mindazokat az állami és törvényhatósági kezelésben lévő útszakaszokat, amelyek az országos közlekedési, közgazdasági, nemzetvédelmi, idegenforgalmi vagy turisztikai szempontból jelentősek. Főközlekedési útjaink hossza 1937. évben 9 786 km ebből állami kezelésben 4 413 km törvényhatósági kezelésben 5 373 km volt. Nagy jelentőségű volt az az 1930. évben indított 10 éves bekötőúti program, amely a vármegyék bekötőútjainak kiépítését irányozta elő. A kormányzat ezen gazdasági szempontból fontos építéseket az állami költségvetésből ínséghitelek kiutalásával és transfer pénzek folyósításával is támogatta. 1930-1937. évek között 383 község bekötőútja épült ki. 1937. évben Heves megyében az alábbi főutak voltak állami kezelésben: 3. sz. budapest—miskolc—kassai 71,589 km 21. sz. hatvan—salgótarjáni 7,948 km 22. sz. kerecsend—eger-miskolci 36,357 km 208. sz. szécsény-pásztói 3,331 km 211. sz. gyöngyös—szurdokpüspöki 19,192 km 215. sz. felnémet—vadnai 8,875 km összesen: 147,292 km Az 1937. évi fejlesztési program is felismeri, hogy a főhálózatot egységesen kell kezelni, fejleszteni és irányítani. Az egységes közúti hálózat kialakítása, illetve fejlesztése érdekében az állam a saját hálózatában lévő, de jelentőségüknél fogva nem odatartozó útvonalakat a törvényhatóságok kezelésébe adja. A vármegyék tehermentesítése érdekében viszont átveszi mindazokat a törvényhatósági kezelésben lévő főközlekedési útvonalakat, amelyeknek egységes és tervszerű átépítését az országos érdekek indokolttá tették. Az átépítési költségek számításánál napi 1000 tonnáig terjedő forgalomnál könnyű, 1000— 1500 tonna közötti forgalomnál közép, az 1500 tonnát meghaladó forgalomnál nehéz burkolatot vettek alapul. A terv szerint az I. csoportba tartozó utak hossza 1 169 km,költsége 73 mP a II. csoportba sorolt utak hossza 886 km,költsége 53 mP a III. csoportba soroltak hossza 1 594 km,költsége 94 mP Összesen: 3 649 km,költsége 220 mP Fentiek közül Heves megyében: az I. csoportba sorolták: a 21. sz. hatvan—salgótarjáni főutat, valamint 20,006 km törvényhatósági utat 1,170 mP, 7,948 km állami közutat 0,470 mP, a II. csoportba sorolták:a 22. sz. kerecsend—egér—miskolci főutat, valamint a 32. sz. abony—füzesabonyi főutat, a 33. sz. füzesabony—nyírábrányi főutak Heves megyei szakaszait 96,104 km hosszal 7,460 mP költséggel. Az I—II. csoportba sorolt utak kiépítését 12 évre tervezték, ezek után 10 év múlva épültek volna ki a III. csoportba sorolt főutak. Az átépítésekkel együtt az átkelési szakaszok rendezését is tartalmazta a keretterv, a nyílt árkok helyett kiemelt szegélyépítésével és a teljes kocsipálya burkolásával. Kívánatosnak tartották az átmenő forgalmat erősen zavaró áll atcsordák, valamint a mezőgazdasági nehéz forgalom leválasztását, részükre megfelelő marhahajtó, vagy nyári utak építését, továbbá a kerékpárosok részére az útkoronán könnyű burkolattal vagy kavicsolással ellátott külön útsáv létesítését is. 20