Kálmán István: Utak Heves megye (Miskolc, 1988)

A közutak építése, fenntartása és kezelése igen lassan haladt. A természetben lerótt vármegyei közmunka látható nyomokat alig hagyott hátra. Egyes nehezebb útépítések, melyek a múlt század elejétől fennmaradtak, nem a vármegyei közmunka eredményei, hanem valamely gondolkodó főúr vagy főpap előrelátásának és áldozatkészségének köszönhető. Ilyen az egér—szarvaskői törvényhatósági út — a jelenlegi 25. sz. főút — is, mely, az Eger patak szűk völgyében, igen nehéz terepviszonyok között épült 1840-ben, Pyrker János László egri érsek jóvoltából. A megye az útépítés fellendítésére az államkincstártól 1880. évben 100 000 Ft kölcsönt vesz fel. töltés fm kikövezve fm Ebből épült — az eger-debreceni úton — a dormánd—hevesi úton — az egerbakta—parádi úton — a kápolna—verpeléti úton — a heves—fügedi úton — a gyöngyös—nógrádi úton — a bakta—pétervásárai úton — és az atkár—csányi úton 14 931 fm töltés, és kiköveztek: 10 711 fm utat. A 14 931 fm útszakaszon 88 500 m

3 földmunkát végeztek. 2 000 1 830 2 907 2 064 4 158 3 929 800 800 560 560 398 — 3 200 422 908 708 10 711 fm útépítés alapanyag és szállítása (4,65 Ft/m

3

) 4 200 m

2 rakott útalap (0,08 Ft/m

2

) 30 db új műtárgy (350 Ft/db) az új építések értéke: az anyag értéke: 49 806 - Ft 3 360- Ft 10 500- Ft 77 826 - Ft 23 295 - Ft 101 121 -Ft A meglévő hálózat fenntartására 1880. évben 16 360, Ft-ot fordítottak a megye 22 útvonalán. Ekkor az útvonal hossza 343,641 km ebből alapkővel ellátva 174,140 km csupán kavicsolt út 25,100 km földdel egyengetett 144,626 km Az úthálózaton híd és áteresz kőből 200 db fából 75 db vegyes anyagból 10 db épült. Az 1890. évi I. tcz. a közutak fenntartását a régi közmunka leszolgálása helyett útadó kivetésével biztosította. 1891. évben a Poroszló és Tiszafüred közötti út 8,5 km hosszban kiépül 218 ezer Ft költséggel a Szomorka patak és az Eger patak hídjainak kivételével. 1880. évben készülnek el az állandó Tisza-híd tervei is. A m. kir. államépítészeti hivatalok szervezése előtt 1878-ig a vármegyének 158,6 km kiépített útja volt. 1890. évig a kiépített utak hossza 285, 1909-ben a kiépített törvényhatósági és vámos utak hossza 598,4 km, a kiépített hatósági közlekedési — vicinális — utaké 88,1 km, összesen 686,5 km. A megyében ekkor állami út csak egy volt: a budapest— kassá—zborói út 54+142+125+780 km szelvények közötti szakasza 71,638 km hosszal. Épült ezen a szakaszon 2 db 20 m-nél nagyobb nyílású híd a Zagyván és a Tárnán, 33 db 20 m-nél kisebb nyílású híd és 53 db áteresz. Az állami úton végzett vonalvezetési korrekciók, a vízelvezetés megoldásának hatására megnőtt a közlekedés gyorsasága. Egy 1865-ből származó jelentés szerint ez az arány 83, mivel a korrekciók előtt a könnyű járművek 3-4 nap, a nehéz társzekerek 14 nap alatt tették meg az utat Pestről Kassára, a vonalvezetés javítása után a könnyű járművek 26—30 óra, a nehézjárművek pedig 5 nap alatt tették meg a távolságot. Van adat az építések és javítások költségeire is: - 1820 ölnek kiépítése a járhatatlan laposon Hatvantól Hortig 41 406 Ft - 6875 ölnek átalakítása és kiépítése Hort mellett, Kerecsend és Kápolna között, valamint Kápolnán inneni szőlőknél 84 711 Ft - 299 ölnek átalakítása és kiépítése a balpüspöki postánál Kápolna és Hajmás között egy kőhíddal 28 168 Ft A pest-kassai úton végrehajtott összes munka 50 741 öl, ára 1 030 381 Ft. Ezután is megoldatlan maradt Gyöngyösön a balpüspöki emelkedő korrekciója, mivel az egymagában 32 000 Ft-ot igényelt. Van adat az út forgalmi terhelésére is ugyancsak 1865ből: - Heves megyében megfordul 45 000 személyen kívül bor, eczet, sör és szeszesitalfélék, gabona, liszt és üvegneműek, épületfa, gubacs, cserhaj, mész, palakő, só, kőszén, bőr, faggyú és vas, mindösszesen körülbelül 673 600mázsa. Borsodban nyers, öntött és hengervas, gyapjú, bor, gabona és gyarmat-áruk, fa-neműek stb. szállítmányok összvege legalábbis kétharmadára tehető a Heves megyei forgalomnak, tehát mintegy 449 000 mázsára. A pest—kassá—zborói úton kívül a vármegye külön kérésére kilátásba helyezték a Hevesről Füzesabonyon át Hajdú vármegye határáig terjedő utak — a jelenlegi 3l-es és 33. sz. főutak — államosítását is. Az állami építészeti hivatalok a kereskedelemügyi m. kir. miniszter alá tartoztak. A hivatalok felügyeletét a közúti kerületi királyi felügyelők teljesítették. A vármegyei törvényhatóságokhoz és azok közigazgatási bizottságához, főispánjához és a törvényhatóság első tisztviselőjéhez való viszonyát, valamint a hivatalnak a törvényhatósági és községi közlekedési utak szolgálatára való igénybevételét az 1890. évi I. tcz. végrehajtására kiadott 15 322/1892. szám alatt kiadott „C" jelű utasítás szabályozta. 14