Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Az aszfaltszőnyegek évei - A debreceni villamosvasút

*rttV A debreceni villamosvasút vonalai új vonal épült a Hámán Kató u. északi oldalán és a Simonyi útnál ismét csatlakozott a városi vasúthoz, annak nagyerdei végállomásáig, amely a mai víztorony körzetében lehetett. Innen ismét új HEV-vonal épült Pallagon át Hajdúsámson felé, ahol is a végállomás a mai Sámsoni tanyák megállóhely volt. 1911ben e vonalat meghosszabbították Nyírbátorig, s így a vasút neve Debrecen-Nyírbátori HEV (DNYBV)-re változott. A Simonyi úti vegyes forgalmat elkerülendő később megépült a Böszörményi úti vonal folytatásában a nagyerdei vonal, amely a mai egyetemi sporttelep és botanikus kerten át a pallagi útig vezetett. 1910-ben megindult a városi gőzvasút villamosítása, s ezzel egy időben megépült a Csapó utcai vonal, a Kassai (ma Szabadság) úton át, előbb csak a Huszár-laktanyáig, majd a Köztemetőig. Az első villamosszerelvény 1911. március hó 15-en indult el. Ezzel egy időben megépült 1911-ben a Vágóhíd utcán a vasút feletti közútifelüljáró híd, így mód nyílt a villamosvonalnak a hídon való átvezetésére és a Diószegi útig történő meghosszabbítására. A nagyerdei fővonal kivételével, valamennyi vonal egyvágányú volt. A vágány mindenütt az út szélén, a gyalogjárdák mellett haladt. A két irányba haladó szerelvények a kitérőkben kerülték ki egymást. A villamosvasút teljes hálózata ekkor 12,5 km. (28. ábra) 1926-ban sikertelenül végződött kísérletet tett a DHV az autóbuszközlekedés bevezetésére. Három útvonalon indítottak rendszeres buszjáratot RábaLHO típusú busszal: 1. Kistemplom-Kossuthu.-Ceglédi u.-Hajnal u.-Vámospércsi u.-Létai útig, 2. Csokonai Színház-Batthyány u.-Varga u.-Teleki u.homokkerti felüljáró-Szabó Kálmán u.-Galamb utcáit és 3. Kistemplom-Széchenyi u.-István útig. A járatokat nem egészen egy év után, érdektelenség miatt 1927. július hó 30-án megszüntették. A II. világháború debreceni szőnyegbombázásai a DHV-nek óriási károkat okoztak: megsemmisült a Salétrom utcai remiz, az igazgatósági irodaépület, több motor és utaskocsi, a hálózat számtalan helyen megsérült. Sok volt a sérült kocsi is. A város 1944. október hó 19-én történt felszabadítása után, az újjáépítéssel együtt, azonnal kezdetét vette a vasút helyreállítása is. Elsőként a DNYBV gőzvasúti közlekedése indult meg már 1944 telén. A villamosvonalak fokozatos helyreállításával 1947-ben lehetett valamennyi vonalon visszaállítani a forgalmat. A Debreceni Helyi Vasút társaságot (s vele együtt a DNYBV-t is) 1950. július hó 15-én államosították, jogutóda a Debreceni Közlekedési Vállalat (DKV). A vonalakat 1960-ban korszerűsítették. Mai szemmel nézve teljesen hibásan született a döntés a szárnyvonalak megszüntetéséről. A megszüntetések sorrendje volt: 1970. a pallagi vonal, 1971. a Csapó u.-Szabadság úti vonal, 1973. Hatvan u.-Böszörményi úti vonal és 1975. a Kossuth u., illetve már akkor Szent Anna utca-Vágóhíd utcai vonal. A megmaradt egyetlen villamosvonalnak az út közepére helyezése és korszerűsítése 1967-77. évek között történt meg. Ez az egyetlen meghagyott vonal üzemel a mai napig is. A városfejlesztés tervei 1984-ben történt felülvizsgálatakor tehát alig tíz év múlva, már felmerült a villamosvonalak kiépítésének szükségessége. 50