Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

A III. ötéves tervidőszaka

VÍV A III. ötéves terv időszaka * vezések is és a szerint is változott egynéhány ut neve, hogy a kiinduló helység mindig a szektorszámot meghatározó úthoz a közelebb eső, a végpont a távolabb eső helyen legyen. 25. Az alsórendű utak számjelzési szektorbeosztása > terv időszaka irreális volt. Az új rendet 1966. január 1-től kellett alkalmazni. A megyei főutak ezek szerintaz alábbi számokat és nevet kapták: 4. sz. Budapest-Debrecen-záhonyi elsőrendű főút 42. sz. Püspökladány-biharkeresztesi elsőrendű főút 33. sz. Füzesabony-debreceni másodrendű főút 35. sz. Nyékládháza-debreceni másodrendű főút 36. sz. Polgár-nyíregyházi másodrendű főút 47. sz. Debrecen-szegedi másodrendű főút 48. sz. Debrecen-nyírábrányi másodrendű főút 471. sz. Debrecen-mátészalkai másodrendű főút Az elsőrendű utak 136,214 km, a másodrendűek 258,896 km, az összes főutak hossza 395,110 km lett. Az új rendszer megvalósítása együtt járt az új 42. sz. főút és a megszűnt 439. sz. III. r. főút átszelvényezésével, s a főutak útbaigazító tábláinak szükség szerinti átrendezésével. A főutakon való rendcsinálást követte az alsórendűeké (KPM 575.703/1965): az összekötő-, bekötőés vasútállomási kategóriákra osztott utak is számokat kaptak. A számozás alapja a főutak által közbe zárt területi szektorok számsora (25. sz. ábra). A szektor területére eső valamennyi alsórendű út első két számjegye azonos a szektor számával. Az összekötő utak további 01 -99-ig, a bekötőutak három, 101-299-ig és a vasútállomási utak szintén további három számjegyet kaptak 301-999 számjegytartományban. Felülvizsgálatra kerültek az elneA

III. ötéves tervidőszak igazgatósági feladatait az alábbi megváltozott körülmények szabják meg: — Az ország gépjárműállománya 1965-re, a megalakulás óta több mint kétszeresére nőtt. Sőt, ha a motorkerékpárokat figyelmen kívül hagyjuk, a növekedés aránya háromszoros (1958:60,7 edb, 1965: 185,2 edb). — A megyében a gépkocsiellátottság az 1958. évi 1,1 szgk/1000 lakos értékről 1965óre 4,9 szgk/1000 lakos értékre nő, tehát megnégyszereződött. — Az elsőrendű főutak forgalma országos átlagban 1956. évben még csak 660,1970. évben már 3450 motoros jármű naponta. A teljes úthálózati forgalom átlaga 1956-ban 275,1970ben pedig 802 mot.jmű/nap. — A forgalom növekedése Hajdú-Bihar megyében az előzőekben leírtak és a XII. és XIII. sz. mellékletek szerint igen jelentős. A változó körülmények hatására megváltozik a korszerűsítések, a fenntartási és üzemeltetési tevékenység aránya és munkamegosztása. Ez szükségszerűen maga után vonja a vállalati és saját kivitelezés helyes arányának kialakulását, a technikai eszközök és technológia változását, ami együtt jár a dolgozók technikai képzettségének változásával, a szervezetnek az új feladatokhoz történő igazításával. A tervidőszak vállalattal kivitelezett munkái elsősorban a főutak korszerűsítésére koncentrált, ugyanakkor a vállalat, az időszak alatt elég gyakori téli felfagyási és tavaszi olvadási károk helyreállításából is kivette részét. Az időszak vállalati kivitelezésű útkorszerűsítési teljesítménye 229 mFt. Az elkészült korszerűsítések: — 4. sz. Bpest-Debrecen-záhonyi főút 42,7 km hosszú Püspökladány és Debrecen közti szakasza. Műszaki paraméterei: 7 m széles burkolat (Hajdúszoboszlón 10,0 m), 10 m széles korona, a burkolat erősítése részben öntött, részben hengerelt aszfalttal. Egy időben megvalósul a Püspökladányt elkerülő szakasz, melynek egy részén helyben kevert cementes homok stabilizációval készült az alap, kísérletképpen. Az elkerülő szakasszal együtt megépül a vasútvonalat keresztező közúti felüljáró 5 nyílású, 95,5 m hosszú, utófeszített vasbe-