Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

A Debreceni Közúti Igazgatóság negyedszázada - Az úthálózat átszámozása

•HíV menye 5900 ezer járműkm és 10.630 ezer to km. Az átlagos forgalom: 38 db motor/nap/km és 282 fogat/db/nap/km. Az előző számláláshoz képest tehát jelentéktelen a változás! Az 1955/56. évi, immár ötödik számlálás, a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával, a már nagyobb forgalomra is figyelemmel, új alapelvek szerint történt. A számlálás most kiterjedt a forgalomban részt vevő járművek kiinduló- es célállomására is. Ezért különféle szintű állomásokat szerveztek: a/ Fő ellenőrző állomás — a forgalom időbeli lefolyását kellett vizsgálnia, itt a számlálás egész éven át folyamatosan tartott. (A 4. sz. főúton Vecsésen volt az egyetlen.) b/ Ellenőrző állomás — a körzetek forgalmi törvényszerűségét kellett vizsgálnia, minden hónapban egy-egy héten folyt számlálás. c/ Főállomások — az utak forgalmi ingadozását vizsgálta, havonta egy-egy napon számláltak. d/ Mellékállomások — a napi forgalmi átlagokat vizsgálta, évente három alkalommal egy-egy nyolcórás számlálást tartottak. e/ Különleges állomások voltak, például a határátkelőhelyeken. Az 1963. évi számlálás rendszere — a hatodik — az előzővel szinte azonos. Sőt, az átlagos napi forgalmat figyelő — d/ alatti — mellékállomásokat is az előzővel azonos helyen állították fel. Az ország közútjain 108 állomáson átlagos napi forgalmat, 100 állomáson külföldi járműszámot, 16 helyen csúcsóra vizsgálatot és négy helyen a forgalom időbeli lefolyását figyelték, számolták. Új jelenség volt, hogy négy állomáson mérőautomatával folyt a számlálás. Az adatok feldolgozása számítógépen, első ízben a Betonútépítő Vállalat gépi adatfeldolgozó állomásán, a későbbiekben az Útügyi Kutatóintézet előkészítő munkája mellett, a KPM és vállalatai által közösen alapított számítógépes vállalat, az „ÚTORG" gondozásában történt. A forgalomszámlálás módszerének kialakulását ezzel tulajdonképpen befejezettnek lehet tekinteni. Az ezt követő hetedik, 1970. évi számlálás után most már rendszeresen 5 évenként ismétlődnek az országos számlálások. A további kísérletezés csak a végrehajtás technikáját célozza meg változtatni úgy, hogy a számlálások költségei csökkenjenek. így kerül sor 8. és 9. számlálás (1975. és 1980.) alkalmával a gépi számlálás általános alkalmazására (légtömlős, levegő-impulzusos rendszer). A korszerű detektoros érzékelők beépítésével és elektronikus számlálók alkalmazására is történik kísérlet az 1980. évi számlálásnál. Több tucat érzékelő hurok épül meg és elektronikus mérőhely létesül, azonban az elektronikus rendszer másik felének, az adtokat befogadó és feldolgozó számítógépes rendszernek a beszerzésére, anyagiak hiánya miatt már nem kerülhetett sor. A forgalom változásának rögzítésére, a rendszeres számlálások alapelveire épülő, folyamatos megfigyelő rendszer kialakítására is sor került. A folyamatos megfigyelés megyei állomásai a következők voltak 1963. évben: — a 4. sz. Budapest-záhonyi főúton 226 + 214 kmsz. Debrecen városban, Kossuth utcán — a 36. sz. Miskolc-debreceni főúton 62 + 750 kmsz. Hajdúböszörmény város északi szélén (később megszűnt) A megfigyelő állomások számát 1968. évtől növelték: — a 42. sz. Püspökladány-biharkeresztesi főúton a 37 + 800 kmsz. Berettyóújfalu város szélén és az 59 + 094 kmsz. — az ártándi határátkelőhelyen — a 47. sz. Debrecen-szegedi főúton a 19 + 000 kmsz. Derecskén (később megszűnt) Majd 1970. évtől: — a 4. sz. főúton, a 221 + 475 kmsz.-ben a debreceni második állomás a város déli peremén — a 35. sz. főúton a 23 + 570 kmsz.-ben Polgár mellett a megyehatáron — a 47. sz. főúton az 1 +100 kmsz.-ben Debrecenben, a homokkerti felüljáró keleti lábánál — a 48. sz. főúton a 30 + 012 kmsz.-ben a határátkelőhelyen — három alsórendű úton. Az állandó megfigyelő állomásokon a mérések rendjét meglehetősen változtatva, végül is kialakult a gyakorlat, miszerint május-augusztus közti időtartamban havonta egyszer, valamelyik kedd és csütörtök közti napon 6,00-18,00 óra között volt számlálás. E megfigyelő állomások kezdetben a szabad ég alatt működtek, később a Polgár, Berettyóújfalu és Debrecenben két számlálóhelyen fűthető faházak épültek. Az ártándi határon — a tengelysúlymérlegház volt e célra felhasználható. A folyamatos megfigyelés tapasztalatait a kutatóintézet évenként közreadta. Az ebből kiragadott néhány megyei adat (XII. sz. melléklet) egyértelműen mutatja, hogy a forgalom húsz év alatt több mint tízszeresére nőtt. A növekedés érdekes módon nem egyenletes az időben. Három időszak különböztethető meg, amelyek ugrásszerű növekedést produkáltak: 1.1956-ról 1963-ra: a növekedés 2,5-szeres, 2. 1965. évről 1968-ra a növekedés 1,58-szoros és 3. 1973. évről 1975-re a növekedés 1,54-szeres. A forgalom ugyanakkor átrendeződött: a korábban domináló teherforgalom aránya az összes forgalomhoz képest 2 százalékpontot csökkent. Végezetül jelentősen csökkent a kerékpárok és a fogatok forgalma. Egy másik aspektusból vizsgálja a forgalom alakulását a XIII. sz. melléklet, amely az utak jellege szerint mutatja az 1963-1983 közötti forgalomfejlődést. AZ ÚTHÁLÓZAT ÁTSZÁMOZÁSA Mielőtt az 1966-1970. évekre, azaz a III. ötéves terv időszakára térnénk, az úthálózat szempontjából egyik fontos rendezésről kell szólni, nevezetesen az utak átszámozásáról. Még 1965-ben indult el az utak rendezésének folyamata a KPM 567.989/1965. sz. Közúti Főigazgatóság rendeletével, amely a főutakat első- és másodrendű kategóriába sorolja, az elsőrendű főutakat egy vagy kettő, a másodrendűeket kettő vagy három számjeggyel látja el. A főutak neveit is, szükség szerint megváltoztatja, ahol a korábbi — pl.: Bpest-P.-ladány-ungvári — elnevezés már évek óta