Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

A Debreceni Közúti Igazgatóság negyedszázada - A szervezet kialakulása - Az első évek alapozása

~7 IIVA Debreceni Közúti Igazgatóság negyedszázada A SZERVEZET KIALAKULÁSA Az igazgatóság megalakulása tehát megtörtént, a hivatali központ helye maradt változatlanul a volt „megyeháza", egynéhány helyiségével. Az igazgatóság állományába 541 dolgozó került, akik azonban részben Szolnok és Békés megyei dolgozók. Egy 1958. június 30-án kelt létszámjelentés szerint a létszám megoszlása az alábbi: műszaki irányító 31 fő közgazdasági és admin. 16 fő útőr 430 fő szakmunkás 7 fő segédmunkás 53 fő kisegítő 4 fő Az előző évi 12 fős kirendeltségi létszámhoz viszonyítva óriási változás! Az utókor megbecsüléseként szolgáljon, hogy az igazgatóság alapításakor volt Hajdú-Bihar megyei dolgozókat név szerint felsoroljuk (VIII. sz. melléklet). A fenntartási területi szervezet alapegysége a korábbihoz hasonlóan a „szakasztechnikusi Körzet", amelynek vezetője a szakasztechnikus, hálózata 140-160 km között változó. Az igazgatóság területén 15 szakasztechnikusi körzet volt alakulásakor. Ezek székhelye, vezetői és útőri létszámuk (1958. XII. 31. napján) a //. sz. táblázat szerinti. 11 sz táblázat AZ IGAZGATÓSÁG SZAKASZKÖRZE fEl ' 11. Polgár: György József (33 fő) 12. Hajdúböszörmény: Vay Zoltán (28 fő) 13. Balmazújváros: Szilágyi József (29 fő) 21. Debrecen: Lévi János (27 fő) 22. Nagyléta: Takács József (34 fő) 23. Hajdúszoboszló: Molnár Károly (25 fő) 24. Nádudvar: Egri András (29 fő) 31. Bihartorda: Sugár Lajos (30 fő) 32. Berettyóújfalu: Papp Mihály (32 fő) 33. Kornádi: Farkas Dávid (30 fő) 34. Dévaványa: Somogyi József (16 fő) 41. Törökszentmiklós: Szőllősi István (33 fő) 42. Tiszafüred: Vámos István (28 fő) 43. Karcag: Szívós Béla (28 fő) 44. Mezőtúr: Szőllősi Mihály (19 fő) A szakasztechnikusi körzetek határait rekonstruálni nem sikerült, azt bemutatni nem tudjuk. A körzetek közvetlen irány ítása a szakaszmémökökf eladata volt. A négy szakaszmérnök és a hozzájuk rendelt 34 szakaszkörzet az Igazgatósági útfenntartási csoporthoz tartozott. A másik — műszaki — csoport a nagyjavítások, korszerűsítések és útépítések építtetői tevékenységét látta el. A két csoportot a főmérnök vezette. A közigazgatási ügyek irányítója a főkönyvelő, aki a pénzügyi és könyvelési csoport útján a pénzügy-gazdasági tevékenység feje volt (VIII. sz. melléklet). AZ ELSŐ ÉVEK ALAPOZÁSA Az új szervezet, megalakulásakor azonnal, átvette a közvetlen fenntartás ellátását, s ha az első — csonka — évben szerény értékű munkateljesítmény született is, ez 1960-ra jelentősen nőtt. Ezzel együtt fokozatosan növekedett a vállalatban végeztetett felújítások és korszerűsítések értéke is (X. sz. melléklet). PKZ átmenet kényszere, hogy 1958-ban még a vállalattal is végeztet fenntartást (kőburkolatok fenntartása) 1960-ra a karbantartás valamennyi részfeladatát az igazgatóság egyedül, évente növekvő mennyiségben latja el. Az 1958. évi házilagos és vállalati pénzügyi teljesítmények nagyságát megyék közötti bontásban a 12. sz. táblázat'mutatja be. Korábban már említés történt arról, hogy a több megyére kiterjedő útügyi hatáskör nem volt szerencsés dolog, mert a pénzügyi lehetőségek elosztása erősen szubjekjív, nem veszi figyelembe az úthálózati arányokat. Igy pl. az úthálózat 11 %-át kitevő Békés megye az előirányzatnak csak alig 7 %-ában részesül. De hátrányosan érintette az elosztás Szolnok megye útjait is. Az igazgatóság megalakulásakor a fenntartáshoz szükséges gépekhez alig jutott. De nem is juthatott, mert az Útfenntartó Vállalatnak is alig volt gépe. Az átvett állóeszköz értéke év végével 1.068 eFt értékű jármű és 900 eFt értékű gép. A járművek: 1 db tehergépkocsi, 4 db motorkerékpár, 3 db személygépkocsi és 1 db Cs. 800-as vontató. A gépek: útgyalu 1 db, hóekék, bitumen melegítő üstök, forgódobos zúzalékszárító, kézi hengerek és vastalicskák. Hát így indult el a fenntartás gépesítése az igazgatóságnál! (Néhány egyszerű gép a 22. és 23. ábrán>)Az úthálózat fejlesztését az átszervezés hátrányosan érintette: folytatódtak a korábban megkezdett korszerűsítések, így a 4., a 36. és 43. sz. főutakon. Az előző évek kiszélesített burkolatara kötőzúzalékos hengerelt aszfalt erősítés került a 4. sz. és a 43. sz. főutakon, továbbá a korszerűsítés után felületi bevonat kerül a 48. és a 471. sz. főutakra. A 33. sz. 23. Útfelszárftó készülék