Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Történeti áttekintés - Szervezeti változások

VIVA közlekedési osztály 1952-ben 21 főre nő. A növekmény 4 útmesteri és 4 hídőri munkakör. Az 1952. évben a Népgazdasági Tanács 381/19/1951. sz. rendeletével létrehozta az „(itfenntartó Teherfuvarozási Vállalatot", amely az Útfenntartó Vállalattól a rendelet értelmében átvett járművekből egy 116 tehergépkocsi és 27 pótkocsiból álló parkot hozott létre. Javító műhelyek átvételére is sor került. Szolgáltatásaival elsősorban az építési feladatokat segíti. 1955-ben átalakul „Kőanyagszállító Vállalattá", s ehhez átvesz az útfenntartótól rakodómunkás létszámot is. Ujabb átszervezés, amely a tervidőszak kellős közepén, 1954. április 1. napján lép életbe. A Minisztertanács 517/4/1953. sz. rendelete úgy intézkedik, hogy „az állami közutak és azok hidjai felügyeletét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium látja el". Ezért a megyei tanácsok közlekedési osztályai megszűnnek. A közutakat kezelők szerint három kategóriába sorolja: állami, megyei és községi tanácsi kezelésű utakra. A KPM a közutak közvetlenfelügyeleti jogkörét az országban 12 helyen létrehozott „közúti kirendeltségekre" ruházza át. Az útfenntartó vállalatok felügyeleti jogkörét ugyancsak a KPM veszi át, egyúttal a 19 vállalatot 12-re vonja össze a kirendeltségekkel azonos székhellyel. KPM Közúti Kirendeltségek szerveződtek és Útfenntartó Vállalatok maradak: Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár és Zalaegerszeg székhellyel. „A közúti szolgálat átszervezése" címet viselő rendelkezés jól megbolygatta az úthálózatot is, amennyiben a megyehatároktól független kirendeltségi határokat hozott létre. A hálózat felosztásában még az átszervezés hatályba lépése előtt, az illetékes közlekedési osztályvezetők, az útfenntartó vállalati igazgatók és a minisztériumi kerületi felügyelő (ez idő szerint Hajdú-Bihar megyében Somlai Alfréd főmérnök) megállapodtak. A megállapodás eredménye a debreceni kirendeltség esetében (10. sz. táblázatja, következő volt: 10. sz. táblázat Hajdú-Bihar megyei hálózat 1.484,430 km lead nyíregyházi kirendeltségnek 17,913 km átvesz Békés rn.-i hálózatból 240,969 km átvesz Szolnok m.-i hálózatból 561,327 km a debreceni kirendeltség úthálózata 2.268,813 km A legnagyobb úthálózati keveredést a kaposvári kirendeltség „szenvedte", mert úthálózata Somogy mellett Zala, Fehér, Veszprém és Tolna megye egyes útjaiból állt össze, de több kirendeltség a saját és a szomszédos három megye útjaiból állt össze. A debreceni kirendeltség hálózata tehát megnőtt jelentősen (IV. sz. melléklet), s emellett, az egy saját megyei komp (Ároktő-Tiszacsege) melle további hét tiszai komp jutott kezelésébe. A kirendeltség tehát 1954. április 1-től megkezdi munkáját, helyileg ugyanott, ahol eddig (a régi megyeszékház: Debrecen, Vörös Hadsereg útja 54. sz.) a volt megyei közlekedési osztályból kiválasztott 10 fővel. Az iroda négy helyiségbői és egy pinceraktárból áll (47 m ). A kirendeltség vezetője Bereczky Sándor főmérnök, 3 útimérnökkel, 2 útmesteri, 1 technikusi, 1 jogi képzettségű és 2 adminisztratív dolgozóval szervezi meg a munkát. A megyei közlekedési osztály többi volt dolgozója vagy a tanács városés községgazdálkodási osztályához, vagy az Útfenntartó Vállalathoz került. Természetes, hogy a KPM felügyelete alá kerülnek végül az Út-, Vasúttervező Vállalat, az Útigépjavító és Kölcsönző és a Közúti Kőanyagszállító Vállalat is, maid az 1955. évben 11/96/1955. KPM alapító oklevéllel létrehozott Útügyi Kutató Intézet is. Alighogy elcsitultak az átszervezés hullámai, a minisztériumban már munkált az újabb átszervezési szándék. Olyannyira, hoa,y 1957. május hónapban megjelent „Az útfenntartó iparág profilozása" címet viselő, 313.765/1957. KPM sz. rendelet. A részletes, mindenre kiterjedő rendelet bevezetőben közli, hogy dr. Csanády György, a közlekedési miniszter első helyettese, a PM és ÓT előzetes egyetértésével jóváhagyta az „átprofilozási tervet". Eszerint az országban lévő 12 KPM kirendeltség megszűnik és helyette KPM Közúti Igazgatóságok alakulnak, amelyek ezután költségvetésből gazdálkodó szervekként fognak működni. Az új igazgatóságok illetékességi területe azonos marad a volt kirendeltségekével. Ezután a rendelet felsorolja az igazgatóságok feladatait, amelyek alapvetően eltérnek a kirendeltségtől. Ugyanis kimondja, hogy az igazgatóság saját létszámával és eszközeivel ellátja házilagosan az utak és hidak rendszeres karbantartását, emellett természetesen ellátja az úthatósági, valamint az építtetői feladatokat is. A rendelet az új igazgatóságok szervezeti tábláját is közli. (IX. sz. melléklet) A Közúti Üzemi Vállalatokká átalakuló Útfenntartó Vállalattól az igazgatóságok átveszik a fenntartási munkás (útőri), a műszaki és adminisztrációs szükséges létszámot és az eszközöket (szerszám, anyag, raktári készlet egy része, rakterűiét, épületek stb.). A vállalat feladata marad a nagyjavítás és korszerűsítés, valamint új utak építése. A rendelet a prof ilozás végrehajtásául 1957. június 30. határidőt jelöli meg. Ebből azonban nem tudni miért, semmi sem lett, mert egy június 20-án keltezett minisztériumi levél (315.157/1957. KPM) a határidőt hatálytalanítja és ígéri, hogy az új határidőt később közölni fogja. Addig is az előkészületek folytatását rendeli el, amiből kiderül, hogy valóban csak halasztásról van szó. A végrehajtás új határidejére vonatkozó rendelkezést nem sikerült megtalálni. Azonban az, hogy 1958. március 28-án kelt és Csanády György miniszterhelyettes által aláírt okmány (206.938/1958. KPM) Kalácska János személyében a debreceni igazgatóság vezetőjét, igazgatóját kinevezi, azt jelenti, hogy az „útfenntartó iparág profilozása", s ezzel a Debreceni Közúti Igazgatóság szervezete 1958. május 1vel létrejött. 30