Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)
A megtorpanás évei
/Il\ ^7 II r— Az 1955. évi hálózati hossz, az ide rendelt Békés és Szolnok megyei utakkal növekedett meg 1950-hez képest. Ez az állapot 1961-ig tartott. — 1967 óta a megyei hálózat összes hossza lényegesen nem változott, sem összességében, sem egyes kategóriákban. — A burkolati felületek az 1950. évi 5,4 millió négyzetméter mennyisége 1983-ra 8,7 millió négyzetméterre, 61 %-kal nőtt. — A burkolatok átlagos szélessége 1950-ben 3,645 m, 1983-ra 5,847 m-re, azaz 2,2 m-rel nőtt. — Az elsőrendű főutakon, tehát az akkori 4. sz. Bpest-P.-ladány-kolozsvári és a 4/a sz. Bpest-P.-ladány-ungvári utakon a burkolat szélessége már 1950-ben eléri a 6,0 m-t. Azonban a másodrendű és harmadrendű főutak átlagszélessége alig haladja meg az 5,0 m-t. A másod- es harmadrendű utak burkolata zömmel itatott makadám. De 1983-ban ezek szélessége már meghaladja a 6,0 m-t és teljes egészében hengerelt aszfaltburkolattal bírnak. — Az összekötő utaknál a 3,23 m átlagszélesség 5,50 m-re nőtt. Az 1950-ben a kizárólag vizes makadámpálya 1983-ra szinte teljes.egészében portalanítva lett. A burkolatok fajtái szerinti változást bemutató XV. sz. mellékletben az összehasonlítást zavarja ugyan az, hogy az eltelt harminc év alatt a burkolatfajták csoportos ítási alapelvei megváltoztak. A felszabadulás után egészen 1963-64-ig például a kőburkolatokat három csoportban tartották nyilván. Minekután a kőburkolatok mennyisége erősen megcsappant, psak a kő- és keramit burkolatú csoport maradt meg. Igy „jártak" a 4,0 cm-nél több és a 2,5-4,0 cm vastagságú homokaszfalt (sheet, bitumak, topeka) és az öntött aszfalt csoportosítása. Bár itt valószínűleg az effajta burkolatok számának növekedése miatt történhetett az összevonás, de amiatt is, hogy ezek mindegyike valójában betonrendszerű aszfalt (29. sz. ábra). A táblázat adatai alapján megállapíthatjuk a következőket: — Még 1970. évben is alig 80 km hosszúságban van aszfaltbeton burkolat. Ám 1983-ban már a teljes hálózatnak majdnem a felét ez a nagy teherbírású pálya alkotja. (30. sz. ábra) —1958. évben a burkolatok 71 %-a makadám. Ezzel szemben 1983-ban már 48 %-ot a hengerelt aszfaltbeton tesz ki. — Szinte semmivé zsugorodott az egykor egyeduralkodó vízzel kötött zúzottkó-makadam burkolatnem. — 1970-ig a hálózatnak csaknem a felét a portalanított utak teszik ki. A súlypont azonban fokozato1 A betonrendszerű aszfaltburkolat pályaszerkezete .A UZíMFKNOKSÍGIK is TFSaiM 30. Hengerelt aszfaltburkolatú utak 1983. dec. 31-1 állapota A vastagabb, fekete színnel jelzett utak a betonrendszerű aszfalttal burkoltak san eltolódik az erősebb, nagyobb teherbírású kötőzúzalékos és itatott aszfaltmakadám pályák felé. Az aszfaltbeton után ez a burkolatnem adja a túlnyomó többséget. — A kőburkolatokat „befedte" az aszfalt. Mutatóban maradt fenn egy összefüggő szakasza, a még ma is kifogástalan állapotú 4809. j. Sáránd-létavértesi út, Letavértes községi átkelési szakaszon, az 1930-as években épült kiskockakő burkolat. — Az 1940-es évek elején épült betonburkolat, amelyek már a II. világháború előhírnökeként, nagy sietségben épültek (pl. a 42. és 35. sz. főutakon) a háború nagyon megviselte s így azokat is „befedte" az aszfalt. —A megyei hálózat összességében alig változott: ma alig 10 km-mel hosszabb, mint volt 1950-ben. Sokatmondó a jellemző burkolatszélességi határok között az úthosszak változása is. (XVI. sz. melléklet) Eszerint: — A főutak között — bár ekkor egy, kettő és harmadrendű csoportosítás volt érvényben — közel 150 km hosszúságban volt még 3,0 m vagy annál keskenyebb burkolatú út 1954-ben, 1983. évben pedig az 5,99 m szélesség alatti főútból is csak 178 m volt, s az is a keskeny hidakon. — 1954-ben 7,0 m-nél szélesebb burkolat még nincs, 1983-ban már közel 190 km főút (a teljes hálózat 16,1 %-a) burkolata 7,0 m-nél szélesebb. E kategóriát tovább részletezve kiderül, hogy 18 km 2 X 2 forgalmi sávú út van a megyében, 12,0 m fölötti szélességgel, s ez elsősorban a debreceni átvezető utakon található.
