Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Az aszfaltszőnyegek évei - A debreceni villamosvasút

TrfV 21. sz. táblázat 1958 1983 Műszaki irányító Gazdasági ügyintéző Admin. és kisegítő 32 fő 13 fő 4 fő 48 fő 35 fő 14 fő Irányító és ügyviteli dolgozók ossz: UtŐrök Segédmunkás és ép.ip. munkás Szakmunkás és gópkez., gkv. Személygépkocsi-vezető 49 fő 430 fő 52 fő 4 fő 3 fő 97 fő 49 fő 82 fő 223 fő Teljes munkáslétszám: 489 fő 354 fő MINDÖSSZESEN: 538 fő 451 fő A munkásállományú létszám átrendeződött: az útőri fogalom már csak névleges, mert e kategóriába tartozók is ugyanúgy építőipari v. segédmunkás tevékenységet folytatnak, mint a többiek. A munkások legnagyobb tömegét 1958-ban az útőrök, míg 1983-ban a gépkezelők, gépjárművezetők és egyéb ipari szakmunkások (kőműves, ács, műszerész, autószerelő stb.) alkotják. Kommentár nélkül bemutatjuk az egykori és az új átlagos kereseteket. (22. sz. táblázat) 22. sz. táblázat 1971 1983 Munkás Irányító, műsz. és admin. 2.078 Ft/f&tió 3.782 Ft/fő/hó 4.804 Ft/fő/hó 6.071 Ft/fő/hó Mégis annyi megjegyzés szükséges, hogy amíg az értelmiségi foglalkozások és munkások keresete közötti különbség 1971-ben 1,82-szeres, 1983. évre ez az arány lezuhan 1,26-ra, utalva a műszaki, gazdasági, szellemi munka leértékelődésére. A DEBRECENI VILLAMOSVASÚT Hajdú-Bihar megye közúti közlekedésének szerves része, de egyúttal legsűrűbb forgalmú területe maga Debrecen városa. Ezért, mint idetartozó közlekedéstörténeti eseményt, rövid kitérővel szükséges szólni a város tömegközlekedéséről is. Debrecen város ipari fejlődése az 1843-ban alapított „István gőzmalom" alapításával indult (Hámán K. utcán volt, a hatvanas évek elején leégett). Ezt követte a „Knoll Kefegyár" (a Szoboszlai úton — 1860), majd a gázgyár (M ikepércsi úton — 1863). Az ezt követő években kiépült vasúti vonalak (1857. Budapest,'1859. Nyíregyháza-Miskolc, 1871. Nagykároly, 1884. Hajdúnánás, 1891. Füzesabony, 1894. Sáránd-Nagyléta, 1906. Hajdúsámson) megfelelő kapcsolatot biztosítottak a városnak a gazdasáai vérkeringésbe történő bekapcsolódására. Az iparés kereskedelem erősödése a várost a Tiszántúl gazdasági és kulturális központjává emelte, ami jótékonyan hatott vissza a varos gyors fejlődésére. Ez a fejlődés — a város nagy terjedelme miatt is — a közlekedés fejlesztését is jelentette. Már 1881-ben egy magántársaság (Berger-KolaAltman) foglalkozott egy Tóvasút építésével Az előmunkálatokig eljutva a vasút építésére ekkor nem került sor. Majd 1883-ban a város szerződésben megállapodik Lehman Józseffel (porosz kir. tanácsos) lóvasút vagy „gőzmozdony, vagy másnemű hajtóműerő" vontatta vasút építésére. É szerződés három vonal kiépítésére vonatkozott: 1. a pályaudvartól a „nagyerdei fürdőházig" a mai villamosvasút vonalon (a mai gyógyfürdőig), 2. e vonalból kiágazva a „Nagycegléd" (Kossuth) utcán a városi színházig (ma Csokonai Színház), 3. a Károly Ferenc József (a mai Hámán Kató) utcán a nagyerdei vonalból kiágazva az István-malomig, csak teherforgalom céljára. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1884-ben kiadta az építési engedélyt, s ennek alapján a városi vasút első vonala — a pályaudvar és Nagyerdő között — 1885-ben megépült. A Kossuth utcai szárnyvonal ekkor nem épült meg, helyette az Aranybika Szállodánál kiágazó Hatvan utcán épült egy szárnyvonal, amelyen 1887-ben indult meg a forgalom lóvontatta üzemmel a Böszörményi úti „Baromvásártérig" (Db.-Kertváros). Ezt követte 1896-ban a Kossuth utcai, most már meghosszabbított vonal kiépítése a Kossuth u.-Nap u.-Szent Anna utcákon át a nyíregyházi vasútvonalig (a mai Vágóhíd utcai felüljáróig). Ez is lóvontatású vonal volt kezdetben, csak a dohánybeváltóba irányuló teherforgalom lebonyolítása történt gőzvontatással. E városi vasúti vonalakhoz csatlakozva, illetve abból kiágazva a MÁV iparvágányt építtetett a Diószegi úton a városi vasút Kossuth u. szárnyából kiágazva, illetve a pályaudvarról ahhoz csatlakozva. Ugyancsak a MAV-palyaudvarról kiáaazó és a városban haladó füzesabonyi és hajdúnánási vasútvonalakat és a Hatvan utcai városi vonallal kapcsolta össze. E vonalakon jelentős teherforgalmat bonyolítottak (dohánybeváltó, István-malom stb.) . Az 1906-ban alakult Debrecen-hajdúsámsoni HÉV még ugyanabban az évben megépítette és forgalomba helyezte e HEV-vonalat a MAV-pályaudyar és Hajdúsámson között. Ennek nyomvonala: MÁV-pályaudvar-Salétrom u.-Nyugati u.-Vásártér állomás, itt a városi vasúton haladt a Baromvásártérig, ahonnan ugyancsak