Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Az aszfaltszőnyegek évei - UTIBER - A szervezet fejlesztése

WIW ez az összeg 11,2 millió forint, míg 1971-80 között 67,0 millió forint. A fejlődés valós mértékét fejezi ki az a megállapítás, hogy az úthálózat, s ezen belül is a főúthálózat, a nyolcvanas évek második felére forgalomtechnikai, esztétikai, közlekedésbiztonsági szempontokat tekintve, közelített, s talán elérte az európai színvonalat. A fejlődést bemutató néhány tény: — A teljes hálózaton korszerű, alumínium elemekből készült fényvisszaverő közlekedésrendészeti táblákat helyeztek el. — A főúthálózaton nagyméretű fényvisszaverő útirányjelző táblarendszer készült és került kihelyezésre. — A főutakon és egyes alsórendű úton is, a régi beton és vasbeton kerékvetők, korlátok, szélességjelző oszlopok és km-oszlopok helyett műanyagból készült, fóliázott vezetőoszlopokat, acél-, majd később horganyzott acél szalagkorlátokat, és a főutakon a fóliás (fényvisszaverős^ km jelzőtáblákat helyezték el. — Az alsórendű utak öntöttvas, vas- és falemezes útirányjelző táblái helyett egységes rendszerű alumínium elemekből készülttáblarendszer került elhelyezésre. — Az 1968. évben kezdett burkolati jelek festése az évtized második felére válik általánossá és minőségében is korszerűvé. Az 1970. évi teljesítmény értéke még csak 235 eFt, 1980. évre ez 5,700 eFt-ra nő. 1975. évben üzembe lép a Savaria II. típusú (hazai gyártású) burkolatjelfestő gép. Ezzel lehetővé válik a nitrofestékek helyett műgyanta alapanyagú festékek és fényvisszaverő üveggyöngy használata. A gépi festéssel a teljes főhálózat és afontosabb öszszekötő utak évenként egy, a forgalmas csomópontok évenként két alkalommal való újrafestése történik meg. Az időszak végére az éves teljesítmény eléri a százezer négyzetmétert. — 1976. évben megtörtént a főutak, majd az azt követő évben az alsórendű utak forgalmi rendjének felülvizsgálata. Közúti hatósági jogkörben eljárva megfogalmazták a forgalmi rendre vonatkozó határozatokat. —1975. évben megkezdte ténykedését az útellenőri rendszer. Üzemmérnökégenként két ellenőr, egy kistehergépkocsival járta — és járja — a kijelölt fó- és mellékutakat, ellátva az alábbi feladatokat: a jelzések és jelzőeszközök karbantartását és tisztán tartását, a burkolatról a balesetveszélyes tárgyak eltávolítását, a padkáról vízleeresztést stb. Emellett információkat gyűjtenek és továbbítanak a forgalomról, az utak és hidak állapotáról. — Az évtized elején az ártándi határátkelőhelyen elhelyezték és elkezdett üzemelni a tengelysúlymérő állomás. Ezt követően (1978) központi beszerzésből kapott mozgó tengelysúlymérő tehergépkocsi (Roburtip.) kezdte el a rendszeres méréseket. UTIBER Az igazgatóságokat érintő országos szervezeti intézkedés 1970 júliusában a Közúti Beruházó Vállalat létrehozása. Ezzel a főhatóság célja az, hogy a volumenében és jelentőségében egyaránt megnőtt korszerűsítések, a beruházási szabályok országosan egységes alkalmazása mellett valósuljanak meg. E vállalattal az igazgatóságok eseti szerződéskötéssel kerültek kapcsolatba, amitől a főhatóság szorgalmazása ellenére az igazgatóságok elég hoszszú ideig vonakodtak. Az érthető ellenállás dacára a megyei korszerűsítések lebonyolítása az évtized alatt — bár nem zökkenőmentesen —, de eredményesen megtörtént a Közúti Beruházó Vállalat lebonyolításában. A SZERVEZET FEJLESZTÉSE Az igazgatósági tevékenység egyre tágult, egyre újabb területekre terjedt ki. Másrészt a gépészeti fejlesztés olyan nagy arányokat öltött, hogy a gépek üzemeltetésének központosított rendszere tovább nem volt tartható. Akadályozta a gépek gazdaságos és üzemszerű kihasználását az is, hogy a gépek és járművek a központi géptelep állományában lévén, a gépkezelők és gépkocsivezetők munkáltatása és elszámolása is itt történt, függetlenül attól, hogy azok mely útmesterség dolgozói voltak. Másrészt a fenntartási munkák mennyiségének növekedésével egyre fontosabbá vált egyértelműen tisztázni a végrehajtás felelősségét. Időszerűvé vált tehát az útmesteri egységek önállóságának és felelősségének növelése. Igykerült sor 1974. január 1-től az útmesterségek üzemmérnökségekké történő átalakítására. Az üzemmérnökségi szervezetek kialakításának a lényege az alábbiakban foglalható össze: — Az igazgatósági éves fenntartási és üzemeltetési feladatterv az üzemmérnökségek javaslata alapján, a felülvizsgálat és jóváhagyás után, ezek összességéből állt össze. — Az üzemmérnökség által készített terv teljesítéséért az üzemmérnökség felelt. — A feladatok önálló ellátásához a központosán kezelt gépek felosztásra kerültek és állományilag az üzemmérnökségekhez kerültek. Azok üzemeltetése, napi karbantartása és kisebb hiba elhárítása az üzemmérnökségek kötelezettsége lett. — Az üzemmérnökségek évi bér- és létszámkeretet kaptak, amelyek felhasználása hatáskörükbe került. — Az üzemmérnökség vezetői lettek illetékesek közvetlen munkatársaik (művezetők, gépészek stb.) megválasztásában. — A teljesítmények és költségek elszámolása üzemmérnökségeken történt, a könyvelés a központban. Az üzemmérnökségi önállóság létrehozása maga után vonta az igazgatósági központ 1958 óta fennálló tagozódásának szervezeti módosítását (XIX. sz. mell.). Az új szervezeti rend egyéves működése után szerzetttapasztalatok kedvezőek voltak. Olyannyira, hogy további területekre is ki lehetett terjeszteni az üzemmérnökségek önállóságát: saját körzeti raktárakat alakítottak ki jóváhagyott készletnormák alapján, továbbá a fokozódó energiaellátási gondok miatt, meghatározott energiakereten belül szabadon gazdálkodhattak. Végül a gépek helyi karbantartása, javítása céljára körzeti javítóműhelyeket szerveztek, amihez szerény műhelyi felszerelest és egyéb eszközöket, szerszámokat biztosított az igazgatóság. A gépészeti munka üzemmérnökségi irányításához a