Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)
A Debreceni Közúti Igazgatóság negyedszázada - A bitumenes portalanítások évei
^7 IV gye által javasolt 21 km bekötőút építését nem engedélyezi, hanem csak 3 km-t! Érdemes szót ejteni arról, hogy a KPM Közúti Kirendeltségeinek, de a megalakult közúti igazgatóságoknak is hosszú ideig vajmi kevés önállóságuk volt. Akár egy-egy korszerűsítés, egy szélesítés, de még áthengerlés programba vétele, vagy egy műszaki, illetve adminisztratív dolgozó felvétele, áthelyezése a KPM illetékes útosztálya előzetes engedélyével volt lehetséges. Később ez a személyzeti kérdésekben fokozatosan megszűnt, de az éves fejlesztési és fenntartási programok jóváhagyása minisztériumi hatáskörben maradt. Ennek lebonyolítása úgy történt, hogy a minisztériumi kerületi felügyelő, az igazgatóság — korábban a kirendeltség — székhelyén, a vezető (igazgató) és főmérnök jelenlétében vizsgálta át és indokait meghallgatva hagyta jóvá vagy netalán módosította az előirányzatokat és a programot. A gépesítés szerény megindulását jelzi, hogy a főhatóság — már az 1950-es évek derekától gépkezelői, sőt művezetői tanfolyamokat indít évről évre folyamatosan. Dolgozóink részvétele ezeken még igen szerény volt: 2-3 főnél nem több. A BITUMENES PORTALANÍTÁSOK ÉVEI A III. ötéves terv időszaka (1961-65) alatt 221,5 millió forint értékű vállalati és 130,5 millió forint házilagos teljesítmény jutott a hálózatra. A költségek alapján az éves teljesítmények eloszlásán érezhető a Békés és Szolnok megyei utak leválása okozta megtorpanás. Ezt követően elsősorban a fenntartás fejlődik egyenletesen, azon belül is a burkolatok javítása. Ez 1963. évről 1965. évre megduplázódik (8,156 eFt-ról-16.015 eFt-ra). De ha meggondoljuk, hogy a teljes megyei úthálózatból (1475 km) 1962. évben még mindig 69,6 km a földút, 769,9 km a vizes makadám, tehát az 57 %-a kiépítetlen, érthető, ha a fenntartásnak sok gondja akadt. Éppen ezért ennek az öt évnek — de még az azt követő éveknek is — alapvető feladata a madakámpályák portalanítása. Első orban a közúti üzemi vállalat felkészültségének köszönhető, hogy ennek az igénynek eleget tudtak tenni. 1962-ben — még a Szolnok megyei utakat is beleértve — közel 445 Km vizes makadámpálya portalanítása készül, elsősorban vállalati kivitelezésben. Ez a csúcs! Az egyes évek teljesítménye az alábbi: PORTALANÍTÁS! TELJESÍTMÉNYEK: 13. sz. táblázat portalanítások heng. aszfalt építések 1962. 1963. 1964. 1965. 444 km 82 km 360 km 217 km 28.6 km 45,3 km 20.7 km A hálózat fejlődésének másik iránya a korszerűsítéssel nagyobb teherbírású, különféle típusú, hengerelt aszfaltburkolatok építése. Három év alatt elkészül közel 95 km főúti korszerűsítés! Ennek jelentősége különösen abban érzékelhető, hogy ezekre az evekre esik a személygépkocsival való ellátottság kezdeti, rohamos emelkedése is: az 1000 főre jutó szgk. száma a megyében az 1960. évi 1,6ról 4,9-re no, több mint harmadfélszeresére. A súlypont tehát egyértelműen a bitumenes munkákra helyeződik át, vizes makadámpálya 1963 után alig készül. Bitumenes itatott makadámpálya, akár a szélesítések után, akár a meglévő pályák megerősítése hengerléseként, annál több! Ami pedig a technológiát illeti, a választék bővül. Öntöttaszfalt(coulé) felület elsősorban városi, nagyforgalmú szakaszon készül. Kötőzúzalékos hengerelt aszfalt a nagyforgalmú és bitumenes itatott hengertésű pálya a külterületi szakaszokon. Ami pedig a konkrét útkorszerűsítéseket és felújításokat illet, a következők valósultak meg: — Debrecenben megépült a 4. szl főúti Széchenyi és Kossuth utcák kötőzúzalékos aszfaltburkolata. — A 471. sz. főúton a 18 kmsz. és megyehatár között a burkolat kiszélesítése és felületi bevonása készült. — A 48. sz. főúton Vámospércs-Nyírábrány között pályaszélesítés és bitumenes itatott pálya készült. — A 4. sz. főúton Püspökladány-Hajdúszoboszló közötti pálya kiszélesítése és kötőzúzalékos hengerelt aszfalttal való ellátása történt meg. — Ekkor készült (1964) a hajdúszoboszlói átkelési szakasz szélesítése és új hengerelt burkolattal való ellátása. — Majd a korszerűsítés—azonos technológiai paraméterek szerint — folytatódott Hajdúszoboszlótól Debrecenen át, annak északi határáig. — Végül kötőzúzalékos pályaburkolatot kapott a szegedi főút Debrecen város határától a Pocsaj-Biharkeresztes-i úti elágazásig. Kormányprogramként indult meg 1963. évben a termelőszövetkezeti utak kiépítése, amelyek alapvetően a mezőgazdasgi tárca hiteléből, a KPM irányítása mellett és az igazgatóságok lebonyolításában épültek, megépítésük után pedig az illetékes szövetkezet kezelésébe kerültek. Ezek legtöbbnyire 4 m pályaszélességgel és itatott makadámszerkezettel épültek, 1963-1965 között 26 km hosszban és 19 millió forint értékben. Az igazgatósági fenntartási tevékenység az 1958. évi megalakulást követően fokozatosan kezd tervezett formát ölteni, különösképpen, ami a burkolatok fenntartását illeti. A burkolatjavításokra — kátyúzásra — fordított költségekről pontos adatok állnak rendelkezésre, míg a bedolgozott mennyiségekre vonatkozóan 1958-1960. évről adataink nincsenek, ezeket közelítően becsült értékkel lehet figyelembe venni az alábbiak szerint:
