Közutak Hajdú-Bihar megyében (Nyíregyháza, 1989)

Történeti áttekintés - A közutak újjáépítése a felszabadulástól az igazgatóság megalakulásáig

4. sz. táblázat AZ 1947-1949. KÖZTI EVEKBEN ÚJJÁÉPÍTETT UTAK 1. Hajdúhadház-Hajdúsámson közti út teljes hosszban, (12,2 km) 4,0 m széles makadám 2. Újléta-Vámospércs között 4,8 km hosszú szakasz, 4,0 m széles makadám 3. Pernyéspusztai bekötőút Nagyrábétól4,1 km hosszban, 4,0 m széles makadám 4. Kórósziget bekötőút a szegedi főútból 1,9 km hosszban, 4,0 m széles makadám 5. Sáránd-Monostorpályi között földút 1945 előtt elkezdett kiépítés befejezése, 4,0 m széles makadám 6. Biharnagybajom-Sárrétudvari között 1945 előtt elkezdett kiépítés befejezése, 4,0 m széles makadám 7. Berettyóújfalu-Hencida között 1945 előtt elkezdett kiépítés befejezése, 4,0 m széles makadám 8. Balmazújváros-Nyíregyháza úton a 9,6 km és 36. sz. főút közti szakasz építése, 4,0 m széles makadám 9. Mezőgyán-Zsadány között a 3,2-6,3 km sz. közti út kiépítése, 4,0 m széles makadám 10. Nádudvar-Földes közt Kába átkelési szakaszon 400 m hosszú, 6,0 m lemezes kiskő 11. Bekötőutak kiépítése: Boda, Martinka, Hortobágy-Máta, Komádigépállomás 17,3 km hosszban, 3,0-4,0 m váltakozó szélességben, makadám 12. Kaba-aranyosi út Kába külterületétől végig 4,0 m széles makadám kolozsvári főúthoz. A kolozsvári főút kiépítése 1941 ben új nyomon Berettyóújfalut elkerülve történt. Ekkor épült a feltehetően 90-95 m nyílású vasbeton szerkezetű híd és a vasút feletti közúti felüljáró. A Berettyó-híd azonban alig „élt" négy évet! A híd újjáépítése sürgős lévén, télen is folyt a munka: a pályalemez betonozása is és az acélszerkezet hegesztése is. A kész betont védő nádpalló-terítés egy februári napon a hegesztésből származó szikrától meggyulladt, attól pedig pillanatokon belül lángolt az egész állványzat. A teljes állványzat több tíz kötrnéberfaanyag atűz martaléka lett. Szerencsére a vaszszerkezet nem sérült meg. Másrészt a kor politikai viszonyai közt az is csodálható, hogy az ott dolgozók közül ezért senkinek bántódása nem történt, noha az első reflexió „természetesen" a szabotázs gyanúja volt. Ugyancsak ekkor épült újjá a Debrecen-Kismarja-nagyváradi (ma a 4808. j. Debrecen-biharkeresztesi) ut Pocsaj alatti Berettyó hídja, s a tőle alig 400 m-re lévő Ér-csatorna hídja, valamint a Gyula-furtai úton Komádinál lévő Sebes-Körös hídja. 1950. évben épült újjá a Debrecen-szegedi úton, DerecskeBerettyóújfalu közötti három, a Püspökladány-balmazújvárosi úton a Hortobágy szélén lévő ugyancsak három kishíd, melynek mindegyike a debreceni csatának esett áldozatul. Végül a német csapatok visszavonulásával elpusztult a Miskolc-debreceni úton ugyancsak három kisebb híd, melyek 1950-ben újjáépültek. A közlekedési hálózat újjáépítésének programja összekapcsolódott a kormányzatnak a munkanélküliség enyhítésében kifejtett erőfeszítéseivel. Egy 1948. évről származó irat szerint „Az Építésés Közmunkaügyi Minisztérium a munkanélküliség leküzdésére szervezett közmunkára" hiteleket utalt ki. Bihar megyében az alábbi munkát minősítette közmunkának és utalt ki rá hitelt: 1. Komádi-Zsadány közötti út hengerlése 10,0 eFt 2. Sarkad-Sarkadkeresztúr között hengerlése 60,0 eFt 3. Berettyóújfalu-Derecske közötti útsz. hengerlése 10,0 eFt 4. Pernyéspusztai bekötőút építése 10,0 eFt 5. Derecske-Földes közötti új út ép. földmunkája 25,0 eFt 6. Biharkeresztes-Újiráz közti útépítés földmunkája 15,0 eFt 7. A 6. pont alatti út Berekböszörményi szk. hengerlése 10,0 eFt Az úthálózat használhatóvá tételével szinte egy időben indult meg a közlekedésügyi miniszter felhívására (30.896 (V. 1.) 1949.) a háborús cselekmények áldozatául esett útmenti fák pótlása is. A háborús pusztítások helyreállítása, a hálózat újjáépítése tehát 1950-re gyakorlatilag befejeződött. Sőt, az újjáépítés a kiépítettség bizonyos mértékű javulását is hozta, tehát — ha szerény mértékben is —, de fejlesztés is történt. Az előzőekben leírtak szerint ezt igazolja, hogy megyei útjainkon, egyrészt a háború előtt megkezdett, másrészt közmunkaként néhány földút kövesútkénti kiépítése is megtörtént. S ez országosan is így volt. Az országos adatok szerint ugyanis 1945. évben a kiépítetlen állami út hossza 4372 km, míg 1949. évben 3763 km. A csökkenés teljes egészében nyilván nem a kiépítés eredménye, hanem zömében a jelentéktelen utak községi kezelésbe adásának eredménye is. 1951. az első ötéves terv első éve, a már teljesen átalakított útügyi szervezet keretei között indul. Céljai között a nagyobb arányú fenntartási tevékenység és az útkorszerűsítések végrehajtása szerepelt. Ezalatt elsősorban a keskeny (3,0-4,0 m) főúti burkolatok kiszélesítését kellett érteni, valamint ezek bitumenes „pormentes" pályaszerkezettel való ellátását: félig és teljesen itatott makadámot, a kötőzúzalékos és topeka(sheet) hengerelt aszfaltokat. Az alsórendű utakon az új makadámpályák építése, a meglévők erősítő hengerlése és a portalanítások elvégzésé volt a cél. A végrehajtás ennek megfelelően alakult: 1954. évvel bezáróan az 5. sz. táb/ázatszex'm\ évente 5080 km között változó hosszban készül makadámpálya-hengerlés.