Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Nyírség

A NYÍRSÉG Nyírábrány határállomás (48. sz.főút) vámról és természetesen a hídról is. Mindössze egy 5,0 m nyílású hídról van szó, mely a Nyírvíz-csatorna felett állott. De ott áll ma is, csak nem ugyanaz a híd. Az út mai szelvényezés szerinti 20,246 km-szelvényében, a ma is Nyírvíz-csatornának nevezett vízfolyás fölött áll egy 5,0 m nyílású vasbeton híd, amely utoljára 1959-ben lett átépítve. A Vámospércs belterületén elkezdett szilárd burkolatú építés még 1894-ben is tart. Az áteresztők építését pedig már 1890ben elkezdik: hat áteresztő épül itt, kísérletképen tisztán betonból. 1892-ben ugyan azt jelenti az alispán, hogy az úton „az alap lerakatott és a kavics beáraztatott", mégis a forgalomnak csak 1894-ben lett átadva. A Debrecen és Vámospércs közé eső szakaszon az útépítés 1892-ben kezdődik, és 1896-ban fejeződik be, mégpedig úgy, hogy a maga területére eső útszakaszt Debrecen városa is időben elkészítteti. Egy rövid szakasz marad ki csak Ilalápon, nem tudni miért. Meg is sürgeti a várost a vármegye 1900-ban. Az erről szóló levele a következőket mondja: „A debrecen-nagykárolyi országút-vonalnak a Halápon lévő része, mely Debrecen város közigazgatási területe, még mindig kiépítve nincsen és Debrecen városa nem is mutat hajlandóságot a kiépítésre". Felszólítja tehát újra a várost, tegye meg a szükséges intézkedést. A város válasza: nem szükséges tennie semmit, hiszen „az út rövidesen az állami utak sorába felvétetik.". Valóban, 1901-ben megtörténik az út államosítása. Az viszont nem derül ki, hogy Debrecen valóban mentesült-e az inkriminált útszakasz építésének költségeitől. A századforduló éveiben ezen az úton folyt A 471. sz. debrecen-mátészalkai főút kiágazása a 4. sz. főútból Debrecenben E/ágazó csomópont Nyírábrányban a 48. sz. főútról útépítések általában szórt alapú, vizes makadámként épültek 3,0 m szélességgel. Az első világháború utáni útrendezés eredményeként ez az út lesz a 33. sz. füzesabony-debrecen-nag\károly-máramaros83