Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Sárrét

A SÁRRÉT (igyekvők is), sőt még számtalan sok erdélyi gyümölcsárus, és háziipari termékeket árusító szekerek is". A levelet megíró szováti főjegyző ezután azt kéri, hogy kerülne sor mielőbb a Szovát és Derecske közötti útszakasz kiépítésére. Nem várható más ekkor sem, minthogy ezt a beadványt is elutasítja a vármegye. Az út végül is csak jóval később, az első világháború után épül ki keskeny burkolattal, amelyet az 1970-es években 6,0 mre kiszélesítenek és kötőzúzalékkal lezárnak. Végül 1993-ban Derecske belterületén készül vékony aszfaltból egy koptatóréteg, majd 1998-ban Szovát és Derecske között profi Íj avítást végeznek. Tipikusan „sárréti" út volt az újfalu-bakonszegbiharnagybaj om-ladányi út, amely a hajdani mocsárvilágból kiemelkedő, „laponyagokon" elhelyezkedő falvakat kapcsolt össze. Itt az utak kiépítése a rendezési munkálatok végzésével csaknem egy időben vette kezdetét. Már 1871-ben elkezdik kihordani a követ az újfalu-bajomi útszakaszra, majd ugyanitt el is kezdődik a kiépítés, amelynek befejezési évében a kötelező közmunkaszolgálat az építéshez, amely egyébként csaknem 46 km-en folyik, 2040 igás és 7800 kézi napszámot tett ki. Az útépítésnél olyan munkanemmel is találkozni, mint az „útkihasítás". Szentmárton és Bakonszeg között teljesen új, nyilvánvalóan kedvezőbb nyomvonalat alkalmaznak, ami viszont a bakonszegi lakosoknak nem nyeri el a tetszését. Ezt felpanaszolván azt a választ kapják, hogy akkor járjanak a régi úton. Az útnak ezen új nyoma miatt „a legelőkön keresztül eddig használt régi út szüksége elenyészett s azon a volt, régi BerettyóDerecskéi látkép a 4804. j. hajdúszoboszló-derecskei úttal hidat" is elbontják. (Ez a régi nyom és a Berettyó-híd helye sajnos nem ismert.) Végül is az Újfalu és Bajom közötti, majd tovább Ladányig vezető út 1876-ban elkészül. Ennek az útnak a kiépítéséhez minden abban érdekelt község a maga részéről a kötelező közmunkát leszolgálta. így pl. csak az 1875. évben felhasználnak az útépítésnél csaknem 9000 nap kézi és 1650 igás napszámot. Az 1876. esztendőben a következő feljegyzést találjuk a megyei törvényhatósági jegyzőkönyvekben: „Az alsó Sárrét vidékét a vasúttal összekötő a sápi indóháztól, a Rét Szentmiklósi kocsmaház előtt, Nagyrábé községig s innen a Berettyóújfalu-Bakonszeg útvonalba vezető útrész a megyei úthálózatba vétetik fel". Tehát a Sárréten átvonuló, egyrészt Újfalu, másrész Földes községekből kiinduló útvonalak most már törvényhatósági útként átkarolják a hajdani mocsaras területet. A Ladány körzetében levő utak kiépítése az ezt követő években indul meg. 1879-ben folyik a püspökladány-szerepi útnak a „töltésezése", tehát a földmunkája. Ezután hosszú szünet következik, majd 1904-ben, mielőtt sort kerítenének a Biharnagybajom-Sárrétudvari-Szerep-Ladány és a SárrétudvariBáránd közötti utak kiépítésére, mindenekelőtt átszelvényezik az utakat. Újfaluban kezdik a szelvényezést, ez lesz a 0,000 km szelvény, Bakonszeg közepén lett a 7,727 km-szelvény, Nagyrábé közepén a 15,715 km, Bajomban a 24,000 km, Udvarin pedig a 27,750 km-szelvény. Az út a Bihar megyei határon a 39,326 km-szelvényben ért véget. A kiépítést követően a teljes útvonal, 77