Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Sárrét

ASARRET hogy egységesen alakíttatja ki a teljes Pest-Szolnok-KarcagLadány-Báránd-Tetétlen-Földes-Ujfalu útvonalat. Arra is utasítást ad, hogy ezeket a munkálatokat megyei közmunkával végeztessék el. De elrendeli azt is, hogy a Karcag-LadányBáránd—Újfalu útvonalon fokozott fenntartás biztosíttassék. Feltehetően ez a hosszú útvonalnak legrosszabb szakasza. Ennek az útnak csaknem a Hajdú megyei szélén van egy híd, amely akkor épült, amikor a Hortobágy-főcsatorna elkészültével, az keresztezte a váradi utat. Ennek történetéhez tartozik, hogy 1865-ben, „az úgynevezett agyagosnál megkezdett (...) csatornának kivájása és ezáltal az állóvizeknek a Berettyóba való bevezetése kezdetét veszi". Itt tehát hidat építenek, természetesen fából. Majd amikor az 1870-es években a csatornát bővítik, szükség van egy nagyobb nyílású hídra, amit már vasszerkezetű híddal tudnak csak megoldani. E híd tervét Sípos Lajos kir. mérnök készíti el, aki egy ívelt, rácsos szerkezetű főtartójú alsópályás vashidat tervez. A híd vasszerkezetét a „Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár" készíti el. A tényleges hídépítés 1893- július 25-én kezdődik és 1894. március 5-én tartják a híd próbaterhelését. Az építésnél nehézséget okozott a sok eső, ami miatt a hídfő és a szárnyfalak részére készített munkagödröket gyakran elöntötte a víz, tehát ezek alapozása csak „állandó szivattyúzás segélyével" történhetett. A hidat 1894 novemberében adják át a forgalomnak. A híd utóéletéhez tartozik, hogy a közúti forgalom növekedése miatt az 1927-28-as években megerősítik. A második világháború utolsó napjaiban A püspökladány-szeghalmi út kiágazása a 42. sz. főútból a visszavonuló német haderő a hidat felrobbantja, majd azt 1950-ben helyreállítják eredeti alkatelemeinek felhasználásával. Végül 1970-ben a régi mellett új vasbeton szerkezetű hidat emelnek. Meg kell említeni az útnak még egy kisebb hídját is, amely Püspökladány alatt, a Makkod-csatorna felett állott. Ezt a vasgerenda főtartós hidat 1973-ban elbontják. Ugyanis itt épül meg a pesti útnak és a szolnok-debreceni vasútnak a keresztezésében egy közúti felüljáró. Emiatt a Makkod-csatorna medrét módosítani kellett, s ezáltal feleslegessé vált a híd is. A korábban említett főhatósági álláspont érvényesülni látszik, amikor 1892-ben elkezdik az útnak Báránd—Földes—Újfalu nyomvonalon való kiépítését. Rövid idő alatt elkészül a földmunka, bár ekkor is sok bajt okoz a csapadékos idő. Még ennél is több gondot okoz azonban az, hogy az út a megyei törvényhatóság kezelésében van. Nagyobb bajt okoznak azzal, hogy 1905-ben, e törvényhatósági közútnaka 16,626 és 19,768 km-sz. közötti szakaszát Hajdú megye törli hálózatából, és Püspökladány községi közdűlő útjai sorába helyezi. Az: említett szakasz a Bihar megyehatár és Báránd közti rész. Ezzel egyidőben, furcsamód, az ebből az útból kiágazó és Biharudvari felé vezető útnak mintegy 2 km hosszú szakaszát felveszik a törvényhatósági utak közé. Földestől Újfaluig az út Bihar vármegyéhez tartozik. Annál is különösebb ez a döntés, mert még 1904-ben hoz a törvényhatóság olyan határozatot, hogy 1907ig ki kell építeni az útnak Ladány és Földes közé eső szakaszát, IHHI 68