Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

A HAJDUHATSAG 30 cm széles, erdőbényei faragott terméskővel befödve, a látható felületek hézagolva, a cső maga 30 cm magas tégla­alapokra helyezve". Az úttal a továbbiakban különösebb fej­lesztés nem történik. Majd csak az 1960-as években történik meg portalanítása, kátránnyal. Végül az 1970-es években meg­történik az útnak 6,0 m-re történő kiszélesítése és kötőzúzalé­kos burkolattal való megerősítése. A Hajdúszoboszló-Hajdúböszörmény közötti utat a vár­megye szeretné a törvényhatósági utak sorában tudni. Meg is hozza erre vonatkozó határozatát, amelyet azonban a főható­ság megsemmisít azzal az indokkal, hogy az ügyet más alka­lommal, más ügyekkel együtt fogják tárgyalni (1055/1. B. 1912. Ker. M.). így azután az útnak nagy része még ma is földútként maradt fenn. A táj kisebb jelentőségű bekötőútjai közül a Bodaszőlőre vezetőt érdemes megemlíteni azzal, hogy itt 1988-ban csak­nem 2 km hosszú kerékpárút épült. A józsai bekötőúton pedig 1994-ben készül burkolaterősítés. A Ilajdúhátság déli részén végigfutó út a Debrecen-Föl­des-Baj om-Szeghalom-Békés közötti útvonal. A hajdani Bihar vármegyének volt ez egykor egyik legjelentősebb útvona­la. Az útról való legkorábbi adatunk az, hogy „Az újonnan proiectált 10 öl széles Szováti út a Szepesen és Ebesen ke­resztül" hozható fel. Ez azt jelenti, hogy az út marad a helyén. Munkában a hómctró a debrecen-bihartordai úton Hó/alak között a debrecen-bihartordai ídon Egy megnyitott hófúvásos szakasz a debrecen-bihartordai ídon 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom