Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

A HAJÜUHATSAG A bociai bekötőút Nánás-legelői útként volt ismert. Ez lett azután meghosszabbítva Görbeházáig, s ez útnak Görbeházán, a 35. sz. főközlekedési útba történő becsatlakozásánál épül egy csomópont is. Ezt az utat is keresztezi a Keleti-főcsatorna, amely fölött lévő hídon a pályalemez utólagos szigetelése 1993-ban készül el. Viszonylag sok adatunk van a hajdúhadház-dorogi útnak a Hadház és Vid közötti szakaszáról. Valószínűsíthető, hogy az út az 1900-as években került a vicinális utak közül a törvényhatóságiak közé. Az első okmányszerű adatunk 1904-ból való. Ekkor köt szerződést a vármegye alispánja Reichmann Árminnal, a Hadházról kiinduló útnak mintegy 7,0 km és a Hajdúvidnél a tokaji útba betorkolló mintegy 3,0 km hosszú szakaszainak kiépítésére. A szerződést a főhatóság jóváhagyja (6997/1904. Ker. M. sz.). Még az év őszén I). Nagy Imre szoboszlói vállalkozó elkezdi a kőszállítást. Ugyancsak 1904bcn, szeptember 12-én tartják meg a helyszíni, közigazgatási bejárást. Az 1905-re kitűzött versenytárgyalásra több pályázó jelentkezik: „A szekrény-kiemelést, burkolást és a padkának kétszeri, úgymint ideiglenes és végleges rendezését, beleértve a töltés- és árokrézsűket is" Nagy Péter, kabai vállalkozó és burkolómester pályázza meg. Ugyanezen munkákra pályázik Balogh Sándor, hadházi vállalkozó is, ám ő ezenfelül vállalja az építéshez szükséges mérnöki kitűzést is. Éspedig, 10 menként „mind a kavics-pálya felszínét, mind ezzel kapcsolatosan a szekrény felszínét is" kijelöli. Az ehhez szükséges fakarókat is biztosítja. Ezeken kívül további pályázók Kiss Sándor hadházi és Lehmann László debreceni vállalkozó is. Ez utóbbit jelentik ki nyertesnek, tekintve, hogy ő adott legkedvezőbb árajánlatot. Az építéshez kiszállított kőmennyiség megállapításánál az ellenőrok és a vállalkozó között vita merül fel. A vitát eldöntendő, lemérnek 1 m

3 tokaji, hidegoldali trachytkövet, és megállapítják, hogy annak súlya 1447 kg volt. Az elszámolást ennek alapján végzik. Az út kiépítése 1905. szeptember 12-én fejeződik be. A műszaki felülvizsgálat alkalmával az építtető azt állapítja meg, hogy a beépített kő általában kisméretű, a burkolat felületén túl nagyok a hézagok. Azt azonban az iratok nem említik, hogy e hiba kijavítására a vállalkozót egyáltalán kötelezték-e. Ezek után a kész úton évtizedekig csak a fenntartást végzik. Majd 1928-ban a 4,0 m széles, rakott alapú vizes makadámot áthengerlik. Az 1970-es években megtörténik az útpálya 6,0 m-re való kiszélesítése és kötőzúzalékos lefedése. A Hajdúhadház-Hajdúböszörmény-Polgár közötti útvonal nagyrészt a Hajdúháton húzódik végig, melynek szilárd burkolatú kiépítése az 1905. évben indul, s ugyancsak 1905ben fejezik be annak első szakaszát, Hadház és Böszörmény között. Majd folytatják Böszörmény után is (a mai 35. sz. debrecen-nyékládházi úton). Az első, mintegy 15 km hosszú szakasz építése 1906-ban, a másodiké, szintén 15 km hosszban, 1908-ra készült el. Az útnak értelemszerűen két átkelési szakasza van. Az egyik Hadházon, a másik Böszörményben, amelyek építésére 1908-ban kerül sor. Mindkét útszakasznak a terveit Kajáry Lajos kir. mérnök készíti, akinek műszaki leírásából idézünk: „A meglévő út testébe 0,25 m mély és 4,0 m széles, a homokágy és burkolat elhelyezéséhez szükséges mélyedés készül; a kikerülő föld anyagnak helyben, a töltés, illetve útpadka képzésére való felhasználásával egyengetésével és az esetleges főidnek megjelölt helyre való elszállításával" kell számolni. Ez volt tehát a földmunka leírása, ezután következik a burkolaté. „A 0,16 m vastag, idomított cyklops61