Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hajdúhátság

A HAJDÚ HÁTSÁG Hajclúhadház város látképe koronán 4,0 m széles burkolat kell épüljön. A hajdúvárosok belterületén a kőburkolat legyen 4,5 m széles. A külsőségi szakaszok burkolati szélessége 4,0 m legyen, a töltés magassága mindenütt legalább 0,5 ni, de legfeljebb 1,5 m lehet. Az útvonal Hajdú megyei szakasza mellett három útkaparóház épüljön. Mindezek utána 47.939/1- C. 1908. sz. rendelet kimondja a debrecen-tokaji út államosítását. Az ezt követő években tehát megindul a teljes úthosszon több, szakaszban az útépítés, amelynek a vármegyére nézve a kellemetlen része 191 l-ben következett be: ekkor kellett az építéshez kénytelenül vállalt első 300 000 koronát kifizetni. Viszont 1912-re az útépítés a teljes Hajdú megyei szakaszon befejeződik. Végül 1913-ban a főhatóság elégedetten kijelenti (56.770/1. C .1913. sz.) „a Debrecen-Tokaj-Bodrogkeresztúr útvonal államosíttatott". Lehet, hogy a hamar munka következménye, de tény, hogy az új út Debrecen és Józsa között már 1914-ben erősen kigödrösödött. Végül még egy megerősítő szentesítése az államosításnak.- „a viszonyok által indokolt államosításra vonatkozó jelentésemet a képviselőház elfogadta", írja a miniszter a vármegyének küldött (33918/1. B. 1913. sz.) értesítésében. Az első világháború végének szomorú következményei teljesen átrendezték a közúti forgalmat, annak súlypontjait, nagyságát, és ennek következtében egyes utak elveszítették korábbi jelentőségüket, mások pedig felértékelődtek. Az előbbi sors érte a debrecen-tokaji utat is. Mind a Felvidék, mind Erdély elveszett, nem volt már szükség biztosítani a kettő kapcsolatát. így hát a debrecen-tokaji út nevében is megszűnt. És az 1934-es hálózatrendezés során a 334. jelű, Hajdúböszörmény-Bűdszentmihály nevű út másodrendű úttá változott. Valójában még ez is túlzásnak tűnik, hiszen az út forgalma oly csekély lett, hogy egyáltalán nem ütötte meg még a másodrendű utak forgalmának mértékét sem. Ám a második világháborút követő első, 1950. évi hálózatrendezés már a helyére teszi ezt az utat: egyetlen főúti kategóriában sem kapott helyet. Végül az 1965. évben kezdett újabb rendezés megszünteti a harmadrendű utak fogalmát is. Ami pedig a most már 3502. jelű, tiszavasvári—hajdúböszörményi út további sorsát illeti, az 1960-as években elkezdődött az út kiszélesítése 6,0 m-re, s ezzel együtt azon a burkolat kötőzúzalékos, bitumenes burkolatának kialakítása. Mindez 1967-re befejeződik. Majd hosszú szünet után 1985-ben és 1997-ben megerősítik az út hajdúböszörményi átkelőszakaszait. A Hajdúhátság másik, ma már elsőrendűen fontos útvonala, a Hátság Nyírség felőli szélét, mintegy határát képezi. Ez a Debrecen-Hajdúhadház-Nyíregyháza útvonal. Kezdetben ennek az útnak alig van jelentősége. Egyszerűen megyei törvényhatósági út, amely az 1880-as évekig gondozatlan földút. A fejlődése felé megtett első lépés 1882-ben következik be. 55