Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hortobágy

A HORTOBÁGY A 35. sz. és 36. sz. főutak elágazó csomópontja Polgáron lakos vállalkozó között, a debrecen-tokaji törvényhatósági közútnak 19-21 km között, Böszörmény városában lévő szakaszból 674 folyóméter hosszúságban építendő közút, nemkülönben az ugyanazon építendő átereszre nézve". A szerkezet egyébként vizes makadám, rakott alappal. Néhány évvel később, 1896-ban „cyklops kőburkolatot" készítenek a böszörményi átkelési szakasz egy részén. A munka műszaki irányítására kirendelik Kajáry Lajos kir. mérnököt és mellé segítségül Gerster Gyula napidíjas mérnököt. Az útnak Böszörmény és Polgár közé eső szakaszáról annyit tudunk még, hogy az 1924. évi IV törvény által szentesített úthálózat-kiépítési programban ez az útvonal, illetve útszakasz még nem szerepel, de még az 1930. évi tízéves programban sem. A közúthálózat új rendszerének az 1930-as években történt rendezése során az egyetlen elsőrendű főút (4. sz. Budapest-Püspökladány-Nagyvárad-Kolozsvár) mellett Hajdú megyében négy másodrendű utat jelölnek ki, de ezek között nem szerepel a debrecen-polgár-miskolci. Azt majd csak a harmadrendű utak között találjuk, 331- sorszámmal és miskolc-debreceni névvel jelölve. Egy feljegyzés található arról, hogy a Böszörmény és Polgár közötti szakaszon a makadámpálya 1910 körül épült meg. Az épített pályaszerkezet rakott alapon vizes makadám volt. A burkolat szélessége mindössze 4,0 m volt. Majd 1930-tól kezdve folyamatosan épül az út, több szakaszban, annak belterületi, debreceni szakaszai (Böszörményi út, Mester utca és Bethlen utca), majd előbb a Nyékládháza és Polgár, később a Böszörmény és Debrecen közötti szakaszokon betonburkolat épül 13 cm vastagságban. Különösen ez utóbbi betonszakaszt erősen megviselte a II. világháború, majd „segített" a tönkremenetelben az ezt követő évtizedek csapadékos, belvizes időjárása. De azt is tegyük hozzá, hogy ennek az időszaknak (1950-1970) erőltetett iparfejlesztése nyomán Debrecen és Miskolc között óriási mértékben megnőtt a közúti forgalom. Ez vezetett oda, hogy az 1970-es évek nagy aszfaltozási programjában elsőként szerepelt a Debrecent Miskolccal összekötő út aszfaltburkolati megerősítése és kiszélesítése. (Megyehatár és Böszörmény között a szélesítés 6,0 m-re már 1957-58-ban megtörtént.) Elsőként készül el ezekben az években Polgáron az átkelési szakasz korszerű kiépítése, csatornázással együtt. Ezt követte a már említett tönkremenetel miatt a Debrecen és Böszörmény közötti szakasznak hengerelt aszfalttal történő megerósítése. 1985ben és 1988-ban Görbeháza község átkelési szakaszán, Hajdúböszörmény és Józsa között hengerelt aszfalttal erősítik meg a burkolatot, csakúgy, mint Polgár és a megyehatár között 1994ben. 1995-ben pedig megtörténik a Keleti-főcsatorna hídjának rehabilitációja. A Polgár-Nyíregyháza útnak csak egy rövid, 10 km-es szakasza érinti Hajdú megyét. Az út előéletéről vajmi keveset tudni. Annyit mindenesetre, hogy szilárd burkolatú kiépítése az 1910es években történik meg. Ekkor még a 333-as sorszámot viseli, ami utal harmadrendű főút voltára. A makadámburkolat mindössze 3,0 m széles. Szerkezete: 14 cm vastag rakott alap és 10 cm vastag vizes makadám. Kiszélesítése 1955 és 1960 között történik meg. 1965-ben a Polgár és a megyehatár közötti szakaszára kötőzúzalékos aszfaltburkolat kerül. Az 1970-es években pedig kétrétegű, hengerelt aszfalttal lett megerősítve. Az út Újtikos és a megyehatár közötti szakaszán 1994-ben történt burkolatmegerősítés, majd a következő évben az út rehabilitációját végzik el. 50