Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hortobágy

A HORTOBÁGY tudják fejezni. A teljes út kiépítése azzal zárul, hogy 1908-ban Nádudvaron „ nyers kocka-burkolat" épül az átkelőszakaszon. 1911-ben pedig Földes szeretné a község átkelési szakaszát kőburkolattal ellátni, 4,0 m szélességben. Kérésére az államépítészet egyszerűsített tervet készít, amelyből kiderül, hogy a szándékolt útépítésnek 40 300 korona az ára. A községnek azonban ennyi pénze nincs, tehát a vármegyéhez fordul anyagi támogatást kérve. Kérését azzal indokolja, hogy a község évente közel 5000 korona értékű közmunkával járul hozzá az útalaphoz, amit csaknem teljes egészében máshol használnak fel. Időszerű lenne azt már Földesen is teljesíteni. Mondanom sem kell, hogy a község kérését a vármegye elutasítja. A már említett, 1914. évi törvényhatósági úthálózati kimutatás szerint ez az út „a debrecen-budapesti útból ágazik ki, Nádudvaron a debrecen-békési trh. útba 33,200 km szakaszába szakad, Földesen, Nádudvaron, Kábán, Tetétlenen áthalad". Az útnak 191 l-re történt befejezésével tehát az út 9,0 m széles koronáján 4,0 m-es vizes makadámburkolat állott fenn, 15 cm-es rakott alapon, lü cm kőterítéssel. Az úttal és burkolatával, a rendszeres fenntartáson kívül, csaknem semmi nem történik mintegy fél évszázadon át. Az 1950-es években elkezdett portalanítások keretén belül ezen az úton 1968-ban végeztek felületi bevonást Kába és Tetétlen között. 1971-ben, az úgynevezett vasútpótló utak kiépítésének kampánya idején, tekintve, hogy felszámolták a Kaba-Bojárhollós-Nádudvar közötti normál nyomközű vasutat, a Nádudvar és Kába közötti utat 6,0 m-re szélesítik ki, a burkolat 5 cm kiegyenlítő profilhengerlés után 5 cm vastag kavicsaszfalttal lesz megerősítve. A következő évben pedig a kabai átkelési szakaszon is 5 cm-es kavicsaszfalt-hengerlés történik. Az út további szakaszait az 1980-as években kiszélesítik 6,0 m-re, amikor a szélesítés alapja cementeshomok-stabilizációval készül. Az így kialakított burkolatfelület hideg kötőzúzalékos fedést kap. Nádudvaron pedig 1988-ban csaknem egy km hosszú kerékpárút épül. A Hortobágy északi részének manapság egyik legjelentősebb útvonala a debrecen-hajdúböszörmény-polgári útvonal, amely azonban ilyen formában a XIX. században nem létezett. Helyette a debrecen-böszörmény-nánás-tokaji út vezetett Miskolcra. Ez utóbbi viszont már a Hajdúhátság tájegységhez tartozik, s ott fogjuk tárgyalni. Másrészt, a Debrecen és Böszörmény közötti útszakasz a debreceni törvényhatósághoz tartozott. Tehát a debrecen-hajdúböszörmény-polgári útról a következőket érdemes megemlíteni. Mindenekelőtt azt, hogy az útnak Böszörménytől a Tiszáig terjedő szakasza 1876-ig szabolcsi közigazgatás alá tartozott és akkor a hossza 49 km volt. Az egyik első feljegyzés 1879-ből való, és így szól: a Debrecen és Böszörmény között „Debreczen által készített útjavítás nem egyéb a szokásosfóldhányással", azaz mit sem ér! Ezt megírják a debrecenieknek, akik azt válaszolják, hogy akinek az. út nem tetszik, ne járjon azon, hanem kerüljön „ajózsa kertjei közölt". Itt említhetjük meg a Böszörmény városon átvezető utak kiépítését, amelyek ugyan elsősorban a debrecen-tokaji út építésével kapcsolatban történnek. Idézzünk egy 1892. évi építési szerződésből: „A szerződés köttetett egyfelől Hajdú vármegye törvényhatósága részéről, annak alispánja, Rásó Gyula mint vállalatba adó és Sütő Sándor, nagyszalontai Az új Tisza-híd Polgárnál a nyékládháza-debreceni főúton 49