Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Hortobágy

A HORTOBÁGY Vasút és utak látóképnél (33- sz. főút és 3316. j. út) A „Kilenclyukú-híd" a Hortobágyon a 33- sz.jüzesabony—debreceni főúton A vidéknek már leírt vízrajzi körülményei miatt az út több időszakos és állandó vízfolyást keresztezett. Ezért érthető, ha az 1877. évi alispáni jelentés arról számol be, hogy az újvárosi határban, valamint Csege alatt egy új hidat építettek és többet kijavítottak. Ezzel egy időben Újváros alatt „a süllyedt utaknak, gátaknak és süppedéseknek halaszthatatlan kiigazítása" megtörtént. Az 1879- esztendőben pedig Debrecen városa az útnak Újváros és Debrecen közötti szakaszának befásítását határozta el. Nem mehetünk el szó nélkül ezen útszakasznak leghíresebb létesítménye, a hortobágyi kilenclyukú híd mellett, amelynek a helyén már a XV században révátkelőbely volt, majd a XVI. századtól fahíd. Az 1700-as években a híd tövében postaállomást állítanak fel, amelyen első postamester Diószegi Sámuel, Debrecen város szenátora volt, „a postának itt irrigáltatott egy ház, mely a vizektől felduzzadt Hortobágy folyó és a hatalmasra megnőtt pusztai tavak között (...) mini egy felemelt Ninive állott a szennyes tenger között" írja Kathy Lajos a „Hazai rejtelmek" c. novellájában. A csaknem 120 évig állott fahíd helyén 35