Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A„tsinálatlan" és „tsinált" utak

A „TSINÁLATLAN" ÉS „TSINÁLT" UTAK útépítési költségvetések elkészültével és a programnak a debrecen-egri úttal történő ismételt bővítésekor azonban kiderül, hogy a felveendő kölcsön összege meghaladja az 1,8 milliós összeget is. Végül megtörténik a még ennél is nagyobb összegű kölcsön fölvétele. Az utak kiépítése azonban mégsem a jóváhagyott tervezet szerinti sorrendben történik, hanem elsőként a Kaba-Tetétlen-Földes-Sáp és a debrecen-egri utak építését kezdik el. Időközben azonban jelentősen előrehaladt a megvalósításban a Debrecen és Füzesabony közötti vasútvonal építése, s emiatt a debrecen-egri út kiépítése félbeszakad. Mind a megye, mind Debrecen város inkább a vasútépítést szorgalmazza. Olyannyira, hogy Hajdú megye az általa felvett bankkölcsönt is a vasútépítés támogatására vállalt segély fizetésére használja fel. Megjegyzendő: a debrecen-egri út nyomvonala ekkor Debrecen-Újváros-Csege-Egyek-Tiszafüred vonal volt. Az utak kiépítésénél tehát mind Bihar, mind Hajdú megye területén egyre nagyobb szerepet kap a kavicsolás, amihez mind nagyobb mértékben használnak zúzott követ, de általában folyamkavicsot, azaz a „békasót". A század második felében, a királyi főbiztosság utasítására pedig Jittatarozókat" kezdenek alkalmazni, akikre egyenként 2000 ölnyi, azaz kb. 3,8 km úthossz gondozását bízzák. Fényes Eleknek már többször idézett írásából az utak állapotáról is kapunk felvilágosítást. Fényes az egyes utakat a következő minősítő jelzőkkel illeti: „jobb is lehetne. .. sem nem a legjobb, sem nem a legrosszabb". Árva várme18 Szabolcs vármegye az 1876. évi közigazgatási reform előtt