Utak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1998)

A Nyírség

A BIHARI TÁJEGYSÉG A már említett Bors-Kisszántó-Nagykereki-Pocsaj útról az előbbiekben szóltunk annak kapcsán, hogy felmerült az az eshetőség, hogy ez épüljön ki a pocsaj-bihari útvonal helyett. A gondolatot elvetik, mégis az út kavicsolását 1874ben elkezdik és néhány év alatt be is fejezik. Ekkor 1891 -ben, nem tudni miért, a bihari törvényhatóság úgy dönt, hogy ezt az utat Bihartól Hosszúpályiig a községi vicinális utak sorába osztják. Ez tette lehetővé - valószínűen -, hogy a Debrecen és Hosszúpályi közötti szakaszon a makadámpálya kiépülhessen. Ehhez a munkához, amely „jelentékeny részben vállalati úton történik" alkalmazza az államépítészeti hivatal Reiner Ottó napidíjas mérnököt, a munkák műszaki irányításához. A „Rophoin báró útjaként" már szó esett a Debrecenből Péterszegre és Gáborjánba vezető útról. Itt azonban mégsem erről, hanem aBerettyóújfalu-Gáborján-Heiicida-Pocsaj útvonalról kell szólni. Ez a helyi jelentőségű út, mint sok más vele együtt, egészen az 1880-as évekig földút maradt. 1879-ben vesszük az első hírt, hogy az útnak „kihasítására" sor kerül. Ez egyúttal utal arra is, hogy ez az út állandó nyomvonallal nem rendelkezett, hanem azt az időjárási és terepviszonyok határozták meg és időszakonként megváltoztatták. Nos, ennél a „kihasításnál" Berettyóújfalu elöljárósága azt kéri, hogy az út ne a szőlőskertek alatt vezetve, a „Bacsó hídnál" kössön be a nagyváradi államútba, hanem a „Szamotától" délre fordulva (A Szamota ma is létező, de „Somota-tanyának" nevezett terület Újfalu és Péterszeg között.), a Herpálvon keresztül, annak temploma mellett csatlakozzék a váradi úthoz. Tudjuk, nem így történt. A „Bácsó-híd"-vo\ pedig az feltételezhető, hogy az nem más, mint a mai 42. sz. főutat a 38,085 km szelvénynél keresztező Szilér-patak hídja. A Péterszeg és Újfalu között tehát így kihasított út ekkor még csak„«ro& közé vétetik (...) megkövecselés nélkül". A már említett 1884. évi Bihar megyei útépítési programban ennek az útnak a szilárd burkolatú kiépítése is szerepel, sorrendben a nyolcadikként. A tervezetben ezen kiépítendő út 20,8 km hosszú, amiből arra következtethetünk, hogy azt Esztár faluszéléig tervezték megépíteni. A munkálatokat 1884ben el is kezdik, amelyhez csaknem 2500 kézi és 150 igás napszámot rendelnek. Végezetül megemlíthető még, hogy ezen az úton is állottak hidak, mégpedig Gáborjánnál és Hencidánál. Mindkettő a Berettyón, és fahíd volt. E hidak faszerkezetei is ismertek. Ámbár ezek a hidak hivatalosan nem ezen az úton vannak nyilvántartva. A gáborjáni híd helye a gáborján-mezőpeterdi útnak 1,567 km-szelvényében van, amelyről azt tudjuk, hogy az valamikor 1848 előtt épült. Az 1871. évi áradások jelentősen megrongálták. A község elöljáróságának pedig nincsen ahhoz pénze, hogy a hidat 99