Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Hajózás

HAJÓZÁS Hazánk területén az első hajósok a „RÓMAIAK" voltak. „CARNUMTUM"-ban hadikikötőjük volt. 1940-ben Máriakáinok község Duna felőli oldalán hajóállomásuk maradványát találta meg Magyaróvár város főmérnöke. Hasonló szerencsés leletre találtak 1966-ban az 1. számú budapest-hegyeshalmi főút korszerűsítésénél 4,0 m mélyen, Stailocco római őrhely mellett hajóállomás nyomaira bukkantak a földmunkások. Megörökítették i. sz. 377-ben Carnumtum kiürítését a Római Fórumon levő Antonius oszlopán is. A Duna, a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca, a Marcal mint nagyobb folyók, a Lajta, a Sopron megyei patakok és a Hanság vizei pusztításainak megakadályozására 1767, 1777, 1778, 1784, 1786, 1793, 1794, 1802, 1811, 1813, 1816. években ismételt tárgyalások történtek, de a megyék a költségeket előterjeszteni nem tudták. Ebben Győr vármegye, mint közülük a legkisebb és legszegényebb, nem tudta vállalni a reá eső költségeket, holott a legtöbb kár ezt a megyét érte és a legtöbb munkavégzésre itt lett volna szükség. Sopron vármegye a rendelkezésre álló pénzből nagyszabású csatornatisztítás mellett főkanálist épített, bekötötte a Kardos eret, a Hanság csatornát meghosszabbította, a Rábcát Bösárkánytól a Hanságig készült csatornával összekötötte, a Lőrét csatorna tisztításának 4/5 részét vállalta és a nagytömegű vizet Győr megye, de főleg Győr városára eresztette. 1816-ban Király György Győr vármegye hites földmérője Őry Dánielnek a Helytartótanács mérnökének rendelkezésénél Sopron megye döntésével kapcsolatosan ellentmond és érveivel a helyi viszonyok jobb ismeretéről tesz tanúbizonyságot. Jóslatai sajnos bekövetkeznek. 1817-ben a Helytartótanácstól Győr városa engedélyt kap a régi várbástyák falainak ledöntésére. A törmelékkel a gondozatlan, eliszaposodott várárkot betömik, a 300 000 db egészséges téglát pedig a komáromi várhoz uszályokon leszállítják. 1819-ben Sopron és Győr vármegye megállapodnak a vizek lefolyását akadályozó fák eltávolítására, de 1820. szeptember 11-én a Rába a ,,várkeszői vámház"-nál 60 ölnyi hosszúságban áttörte a gátat és a marcaltői határtól együtt folyt a Marcallal. Az előző megállapodást végrehajtani nem lehetett. 1806. június 9-én Mosón vármegye kérelmét bejelentik, mely szerint a vontató út fenntartása tetemes költséget jelent, ezért a vontató hajók gazdájától ,,Kárópénzt" kérnek. Nagyobb hajók után: 6,— Ft-ot közepes hajók után: 4,— Ft-ot kisebb hajók után: 2,— Ft-ot vesznek. Győr vármegye a vízen való átkelésre is kért kárópénzt. A hajózás a Mosoni-Dunán történt, mert a Nagy-Duna a sok sziget miatt erre nem volt alkalmas. Győr városa kedvező földrajzi fekvése és sok folyóvize a gabonának Bécsbe való szállítására ösztönözte. A gabonát aratás után nem tudták azonnal elszállítani, erre a terménykereskedők emeletes gabonatárházakat építenek a Duna partjára. Bankokat és ,,Gyűldé"-t alapítanak. A termelők előleget kaptak. A szállítások lebonyolítását a burcsellások végezték. Az Újvárosban letelepült 54 szerb család, akik a törökök elől 1607-ben menekültek ide, értették ezt a mesterséget, ismerték a MosoniDunát. A rakodás a győri Gabonavásártéren történt és innen indult a szállítás. 280 gabonakereskedőnek 147 raktára,. 800 dolgozója volt. Győrből 10 év alatt 213 200 tonna, Budapestről 87 700 tonna gabonát szállítottak ki. A gabona szállításának indítása a győri Gabonavásártérről történt, amit a mellékelt képek is bizonyítanak. A gabonaszállítást később gőzhajókkal még télen is szorgalmazzák, amit Magyaróvárról készült felvételek bizonyítanak, ami egészen az 1880-as évekig folyt. A szabad Dunagőzhajózási Társulat Győr állomásának élénk forgalmát a következő adatok bizonyítják. A győri hajóállomásról elszállítottak: utas(t) szemestermény(t) egyéb áru(t) 1870. évben 14 935 701144 42 131 1871. évben 14 882 776 059 38 524 1872. évben 17 492 515 826 58 874 A rómaiak kivonulnak Carnuntumból (Részieta római Antonius-oszlopróí) 65