Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

A KPM Győri Közúti Igazgatóság V. ötéves terve (1976-1980)

A KPM GYŐRI KÖZÚTI IGAZGATÓSÁG V. ÖTÉVES TERVE (1976-1980) GYŐRI MOSONI-DUNA-HÍD Az ötödik ötéves tervidőszak alatt a Győri Közúti Igazgatóságnak a legnagyobb és legfontosabb feladata — a Medvéi Nagy-Duna-híd forgalomba helyezése után — a 14. számú győr—vámosszabadi II. r. főút közlekedésének biztosítása volt, csatlakozva az 1. sz. budapest—hegyeshalmi I. r. és a 81. számú Székesfehérvár—győri főutakhoz. A régi bekötés megnövekedett forgalmát a Mosoni-Duna felett 1945-ben felrobbantott és 1948-ban 20 t-s teherbírásúvá újjáépített acélhíd (Kossuth híd) levezetni nem tudta. A közlekedés Győr város műemlék övezetében forgalmi akadályokat okozott. Új nyomvonal kijelölésére volt szükség. A tervező több változatot javasolt, de sem a város, sem a szomszédos Vagongyár nem fogadta el egyik változatot sem. Végül közbenső megoldásként a Hajóállomás felett vezetett, drágább megoldás mellett történt a döntés. Ez azt jelentette, hogy a híd és az út új nyomvonala miatt szanálni kellett a TÜZÉP telepének 3/4 részét, a Győri Ingatlankezelő Vállalat Türr István utcai telepét, az Autójavító KTSZ telepét és raktárát, a győri színház kelléktárát, a Győri Közúti Építő Vállalat gépműhelyét, egy városi bérház 3 emeletes épületének felét, a Soproni Sörgyár győri telepét, az Erdőgazdaság szállító részlegét, a MÁV iparvágányának egy szakaszát, a Terményforgalmi Vállalat elevátorát és a városi villanytelepet, valamint 25—30 magánlakást. A híd építését különböző okok miatt állványozással megoldani nem lehetett (a Hajóállomás üzemeltetése miatt), ezért a kivitelezés Magyarországon először alkalmazott szabadbetonozással készült a mellékelt vázlatrajz szerint. A munka a kisajátítások után 1975-ben kezdődött el. 1976-ban Koordinációs Bizottság alakult. 1977-ben a közreműködő 22 vállalat vezetői szocialista együttműködési megállapodást kötöttek, mely szerint munkáikat úgy végzik, hogy a hidat és a vele kapcsolatos utakat 1979. november hó 7-ig a forgalomnak átadják. Az átadás 1979. november hó 3-án megtörtént. A költségek fedezésére a KPM Közúti Főosztálya 450 mFt-ot, Győr megyei város tanácsa közvilágításra 6,0 mFt-ot, 14 lakás pótlására 2,4 mFt-ot adott. Összes költség: 458,4 mFt volt. A híd építésére vonatkozó oldal- és felülnézetét, a jellemző hossz- és keresztmetszetét és pár színes felvétett mellékelünk. További nagyobb híd építése nem történt, de a 82-83. sz. II. rendű főutak győri közös bevezető szakaszán az ún. „Lenin" hídnak pályamegerősítési munkái elkészültek. 8222. jelű győr-bakonybánki ök. út 5+342 km-szelvényben útkorrekcióval elkészült 18,00 m ny. vb. híd a „Vezseny"-éren. 7 db kisebb híd készült különböző helyeken 46 híd fm. hosszúságban. UTAK ÉPÍTÉSE (1976-1980) 1. 14. sz. győr-vámosszabadi II. r. főút 0 + 000-2 + 500 km szakasza kiépült a „MOSONI-DUNA" híddal együtt. 2. 1. sz. budapest-hegyeshalmi I. r. főút 109,2-118,7 km szakaszán csomópont és parkírozó kiképzésével a burkolat megerősítése történt meg. 3. Ugyancsak az 1. sz. budapest-hegyeshalmi főúton az „Abdái" átkelési szakasz kiszélesítése is leálló sávval a közlekedés biztonságosabbá tételével elkészült. 4. A teherpályaudvar feletti hidak dilatációs szerkezetének újabb cseréje, valamint 5. 85. sz. győr—nagycenki II. r. fk. út 16,0—23,7 km szakaszán az útszakasz megerősítése megtörtént. 6. 83 131. sz. lilahegyi bekötő út építése társadalmi munka segítségével készült el. 7. A burkolatmegerősítési munkák folytatódtak: a) Főúthálózaton 113,5 km hosszban 906,886 m

2 b) Alsóbbrendű utakon 81,5 km hosszban 503,735 m

2 Összesen: 194,0 km hosszban 1410,621 m

2 6,25 m átlag szélességben. Ezen időszak ismertetésével zártuk le a Győr-Sopron megyei utak történetét. Nem törekedhettünk teljességre. Mint érzékelték, a fő szempont a jelen úthálózat kialakulásának, fejlődésének bemutatása volt. Kerültük a sok elemző táblázatot, értékelést, a történelmi eseményekre helyeztük a fő hangsúlyt. Úgy érezzük, hogy 1980-ig kialakultak azok az útviszonyok, amelyek döntően meghatározzák a megye közúti közlekedésének helyzetét. A forgalom fejlődésével, átrendeződésével természetesen a továbbiakban is számolni kell, -ezt célozzák a távlati tervek, amelyek megvalósítása e kiadvány tovább íróinak lesz a feladata. 62