Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Út- és hídfenntartás 1918 után. Trianoni vesztesek

Sopron vármegye kőbánya térképe ÚT-HÍDFENNTARTÁS 1918. UTÁN TRIANONI VESZTESÉG A háború után határmódosítások történtek, és így az úthálózat is változott. A három megye úthálózati adatai a következők voltak 1900-ban: Állami kezelésben volt Törvényhatósági kezelésben volt Vicinális út volt Vasúti és hajóállomási vámos út 138,247 km 1148,663 km 872,684 km 32,562 km összesen: 2192,562 km 1922-ben a trianoni békekötés által megszabott határokon belül: l.o. út 92,124 km II. o út 229,607 km 321,731 km Törvényhatósági kezelésben volt 655,674 km Vicinális út volt 552,108 km Vasúti vámos út volt 29,444 km A csökkenés tehát Összesen: 663,199 km 1528,957 km (30,3%) 1919-ben a Győri Vagongyár dolgozóinak Komárom város felszabadítására indított és kudarcba fulladt akciója után, a várost repülő támadás érte és 3 bombából 2 db az ágyúgyárat érte. Ágyútűz alatt tartották a komáromi vasútállomást és a budapest—bécsi út egy rövid szakaszát is. Ennek következtében a vasútforgalom Budapestre a Győr-Veszprémvarsány—Kisbér-Bánhida vonalon át történt és a közúti forgalom a győr-tatabányai útra terelődött. Majd - biztonsági okokból - a London—Budapest—Konstantinápoly nemzetközi kábel fektetését is ide helyezték. 1920—22 között a gépjárművek használói a KMAC-ban tömörültek és kérték, hogy az éles kanyarok jelzésére háromszög alakú jelzőtáblákat helyezhessenek el. Trianon után új országhatárok és csonka megyék alakultak ki. Ezek kialakítása területünket is érintette. Győr és Mosón megyéket egyesítették, s ide csatolták Pozsony megyének a Nagy-Duna jobb oldalán fekvő kis szigeteken található falvait, fgy alakult meg a Győr-Moson-Pozsom K.e.e. vármegye. Székhelye Győr lett. Magyaróvár járási székhely, Rajka járási kirendeltség lett. 1927-28ban tartották a III. országos forgalomszámlálást. 1928ban gépjármű adót vezettek be, melynek bevétele az országos útügyi alapot képezte. 32