Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Út- és hídfenntartás 1867 után

renként. A fenntartási anyag Sopron megyében cukorgyári utakra: sághegyi bazalt, átkelési szakaszokra: dolomitos kemény mészkő, külsőségi szakaszokra: rostált gödörkavics került. Fenntartási költségvetés összege: 238 981,— Ft volt. Útőrök száma 97 fő + segédnapszámos, akik hat (6} útmester vezetésével végezték az útfenntartást. A törvényhatósági kezelésben lévő hidak száma: 238 db, áteresz: 532 db. A vági Rábahídon a vámszedés megszűnt. A hídra új zóréslemezből készült felszerkezet került. 1904-ben a cukorgyárakhoz vezető utakat alapozni kellett. Sopron megye az utakra 500 000 koronát vett fel 50 évi törlesztésre. Az 1906. évben a felsőpulai bazalt- és a szentmargitbányai kőbánya anyagainak szállítására is sor került. A kőanyag szállítása vagonhiány miatt akadozott, mert osztrák katonai szállítások voltak BoszniaHercegovina okkupációja során. 1909-ben Sopron megye törvényhatósági kezelésben lévő kiépítettnek mondott útja 643,114 km, kiépítetlen 21,400 km kezelt út összesen: Ebből vámos út 664,514 km. 39,602 km Th. kezelésben maradt összesen: 624,912 km. Vicinális út 443,772 km. Községi közdűlő út 810,866 km. Az utak állapota javult, de az állami utaknak csak 10%-a alapozott, a többi gödörkavicsolt volt. A hidak építése és fenntartása tovább folytatódott. 1910-ben kiadják az első „HÍDSZABÁLYZAT"-ot (33.034 szám alatt). 1913-ban Sopronban gőzhengert (12 tonnás) vesznek és évente 15—20 km-t hengerelnek. A Sopron megyei Közigazgatási Bizottság ülésén kérik, hogy az útirányító táblákat nagyobbra cseréljék ki, hogy messzebbről is olvashatóbbak tegyenek. Az 1914-ben kitört háború az utak-hidak fenntartását lelassította, illetve szinte megszüntette. Az utak állapota leromlott, mert nem volt vasúti vagon a kő szállítására. Külső szakaszokon, kis városokban nagy volt a forgalom. Győrben a „Baross" hídon volt a legnagyobb forgalom, mert a laktanyák, a katonai kórházi barakkok forgalma és a katonai szállítások rajta történtek. Fakocka burkolata tönkrement. Zóréslemezre beton és arra öntött aszfalt készült. Győrben összesen 1 személygépkocsi volt, amely a katonakórház és városi kórház, valamint a katonai barakkkórháznak főorvosáé volt. 1916-ban gumijai elkoptak, így a személygépkocsi forgalom megszűnt. A tehergépkocsi forgalmat a vagongyárban gyártott 3,5 tonnás ún. „láncos Rába" gépkocsi forgalma jelentette. Próbaútra először Veszprémvarsányba (25,0 km) ment, majd másodszor a 42,0 km-re lévő Csesznekre. E meredek útszakasz megtétele után katonai szolgálatra alkalmasnak minősítették. A háború alatt egyetlen híd épült 1915ben. Az Ágyúgyár ágyúinak vízen való szállítására „Iparcsatornát" terveztek, de munkaerőhiány miatt nem készült el. Az Iparcsatorna fölé tervezett 24,0 m-es vb. híd azonban elkészült. Tervezője Zselinsky Szilárd műegyetemi tanár volt. Voltaképp száraz híd lett, mert az Iparcsatorna medrét alatta 1931-ben készíttetik el ínségmunkásokkal. 1918-ban mindhárom vármegye közúti-kőbánya térképe elkészült. Csatoljuk. Az Iparcsatorna hídjának tervrajza 3tK*et «/*' Jtíág tüi^Lmo* AHM ***** O'ZttUMStö SüLÁRB MÍRMCK M§S<SYrTCMi TANA* VASVÁZAS MTO* ÍPiTMiMYEKtTTtWEté I ROBAJA. Ttm/bí Uriifk*. mnumimm i 30