Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

Út- és hídfenntartás 1867 után

renként. A fenntartási anyag Sopron megyében cukor­gyári utakra: sághegyi bazalt, átkelési szakaszokra: do­lomitos kemény mészkő, külsőségi szakaszokra: rostált gödörkavics került. Fenntartási költségvetés összege: 238 981,— Ft volt. Útőrök száma 97 fő + segédnapszá­mos, akik hat (6} útmester vezetésével végezték az út­fenntartást. A törvényhatósági kezelésben lévő hidak száma: 238 db, áteresz: 532 db. A vági Rábahídon a vámszedés meg­szűnt. A hídra új zóréslemezből készült felszerkezet került. 1904-ben a cukorgyárakhoz vezető utakat alapozni kel­lett. Sopron megye az utakra 500 000 koronát vett fel 50 évi törlesztésre. Az 1906. évben a felsőpulai bazalt- és a szentmargitbányai kőbánya anyagainak szállítására is sor került. A kőanyag szállítása vagonhiány miatt aka­dozott, mert osztrák katonai szállítások voltak Bosznia­Hercegovina okkupációja során. 1909-ben Sopron megye törvényhatósági kezelésben lévő kiépítettnek mondott útja 643,114 km, kiépítetlen 21,400 km kezelt út összesen: Ebből vámos út 664,514 km. 39,602 km Th. kezelésben maradt összesen: 624,912 km. Vicinális út 443,772 km. Községi közdűlő út 810,866 km. Az utak állapota javult, de az állami utaknak csak 10%-a alapozott, a többi gödörkavicsolt volt. A hidak építése és fenntartása tovább folytatódott. 1910-ben kiadják az első „HÍDSZABÁLYZAT"-ot (33.034 szám alatt). 1913-ban Sopronban gőzhengert (12 tonnás) vesznek és évente 15—20 km-t hengerelnek. A Sopron megyei Közigazgatási Bizottság ülésén kérik, hogy az útirányító táblákat nagyobbra cseréljék ki, hogy messzebbről is olvashatóbbak tegyenek. Az 1914-ben kitört háború az utak-hidak fenntartását lelassította, illetve szinte megszüntette. Az utak állapota leromlott, mert nem volt vasúti vagon a kő szállítására. Külső szakaszokon, kis városokban nagy volt a forgalom. Győrben a „Baross" hídon volt a legnagyobb forgalom, mert a laktanyák, a katonai kórházi barakkok forgalma és a katonai szállítások rajta történtek. Fakocka burko­lata tönkrement. Zóréslemezre beton és arra öntött asz­falt készült. Győrben összesen 1 személygépkocsi volt, amely a kato­nakórház és városi kórház, valamint a katonai barakk­kórháznak főorvosáé volt. 1916-ban gumijai elkoptak, így a személygépkocsi forgalom megszűnt. A tehergép­kocsi forgalmat a vagongyárban gyártott 3,5 tonnás ún. „láncos Rába" gépkocsi forgalma jelentette. Próbaútra először Veszprémvarsányba (25,0 km) ment, majd má­sodszor a 42,0 km-re lévő Csesznekre. E meredek útsza­kasz megtétele után katonai szolgálatra alkalmasnak minősítették. A háború alatt egyetlen híd épült 1915­ben. Az Ágyúgyár ágyúinak vízen való szállítására „Ipar­csatornát" terveztek, de munkaerőhiány miatt nem készült el. Az Iparcsatorna fölé tervezett 24,0 m-es vb. híd azonban elkészült. Tervezője Zselinsky Szilárd mű­egyetemi tanár volt. Voltaképp száraz híd lett, mert az Iparcsatorna medrét alatta 1931-ben készíttetik el ínségmunkásokkal. 1918-ban mindhárom vármegye köz­úti-kőbánya térképe elkészült. Csatoljuk. Az Iparcsatorna hídjának tervrajza 3tK*et «/*' Jtíág tüi^Lmo* AHM ***** O'ZttUMStö SüLÁRB MÍRMCK M§S<SYrTCMi TANA* VASVÁZAS MTO* ÍPiTMiMYEKtTTtWEté I ROBAJA. Ttm/bí Uriifk*. mnumimm i 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom