Győr-Sopron megyei utak története (GYőr, 1987)

A vámokról

VÁMOKRÓL II. III. Új krajcárban Az utak történetével kapcsolatban meg kell még emlékezni a vámokról is, melyeket az utak és hidak használatáért szedhetett a vámtulajdonos. A vámszedési jogot a király engedélyezte. Sopron megye nyugati részében még a török idő alatt is működtek. II. Ferdinánd 1626-ban általánosságban intézkedett a vámokról. A „száraz" vámokat eltörölte. A vámokat gyakran ellenőrizték, mert azokhoz nemcsak bevételek, hanem kötelezettségek is tartoztak. A vámutaknak pontos mérete volt, a hidaknál részletes leírás szerint kellett azokat karbantartani. A vizsgálatokat a Helytartótanács hagyta jóvá. Ebben az időben 18 vámhelyet szüntettek meg. A megszüntetés egyik oka az volt, hogy egyik a másiktól nem volt fél óra távolságra. A Helytartótanács a kisebb birtokosok vámhelyeit eltörölte. Felülvizsgálat eredményeként a vámhelyeket többször átsorolták. 1745-ben Sopron vármegyében négy osztályba sorolták a vámhelyeket. I. osztályú: Kapuvár és Gyóró II. osztályú: Árpás, Bodonhely, Csepreg, Várkesző és Vág III. osztályú: Nagycenk, Sopron, Sérc, Fertőszentmiklós, Beledi új híd IV. osztályú: Alsópula, Németkeresztúr, Kismarton, Lajtapordány, Nagymarton, Szárazvám, Lajtaújfalu, Vimpác, Bősárkányi rév. Győr vármegyében: Győr városában a Rábán és Rábcán a püspökségnek, Abdánál a Rábcán a káptalannak volt vámszedési joga. Nem engedélyezték a vámszedést a Bakony-ér feletti hídon Gönyűnél. Mosón megyében: Magyaróváron, Parndorfon, Köpcsényben, Pomogyon és Nezsiderben volt vámszedési jog. Győr megyében a már említett helyeken maradt meg a vámszedési jog. Sopron megyében: 1745-ben 21 helyen, 1785-ben 26 helyen, 1830-ban 21 helyen, 1859-ben 17 helyen volt vámszedési jog. 1849-ben a szabadságharc leverése után a „Bach minisztérium" a vámengedélyeket felülvizsgálta és az engedélyeket a következő tarifák mellett engedélyezte: 1. Minden vonós marhának darabjától a vontatott teherre való tekintet nélkül I. II. III. Új krajcárban 1 1/2 IV. 2. Lovak, ökrök és tehenek darabjától, ha 1 azok hajtatnak 2 1/2 1 1 3. Borjúk, birkák, disznók, ürük és kecskék párja- 1 tói, ha azok hajtatnak 1/2 1 1/2 1/2 4. Minden személyszállításra használt üres vagy megrakott kocsitól 3 2 11 5. Üres teherhordó szekértől 3 2 11 6. Megrakott 7 5 3 2 Mentesek ezek fizetésétől: a) a legmagasabb udvar b) a cs.kir. posta c) a cs.kir. katonaság, csendőrség stb. Az 1890. évi Útügyi Törvény szabályozta a vámdíjakat, amelyeket 1895. május 1-je után alkalmazhattak. I. Vámdíjak: 1. Üres járművek elébefogott vonóállatok darabja után 3 fillér 2. Teherszállító járművek elé befogott vonóállatok darabja után 6 fillér 3. Gőzgépek, gőzkazánok szállításánál minden vonóállat db után 10 fillér 4. Szabadon hajtott állatok, lovak, bikák, tehenek, ökrök, bivalyok, szamarak és öszvérek után 2 fillér 5. Borjúk, birkák, disznók, ürük és kecskék után, ha azok hajtatnak, darabtól 1 fillér II. Vámmentesek, mint előzőek voltak. Megállapítható, hogy a gőzgépek és gőzkazánok szállításáról is gondoskodik a rendelet, kiemelkedő tarifával, mert azoknak súlya rongálta a vámot képező utat, illetve hidat. A vámok, a vasút terjedésével, a távolsági szállítások csökkenésével együtt megszűntek. A vámszedésről a legtöbb vámhellyel rendelkező Eszterházy főhercegi család 1912-ben lemondott, mert azoknak fenntartása már ráfizetéses volt. A régi kor vámhelyei felett a 19. század végére elmúlt az idő. 1920-ban már csak Csorna város vasúti vámhelye maradt érvényben, mert az a vasúti állomáshoz vezető községi út kiépítési költségeinek térítésére szolgált. 1926 után jelentkezett egy újabb vámszerű jelenség. A vasúti állomásokat csak akkor lehetett használni, ha kiépített út vezetett oda. A megyék a vasúti utaknak az utolsó kis hányadát, 50-100 m-es szakaszát vasúti vámos útnak nyilvánították és ezen útszakasznak használatáért vámot szedtek. A vármegyék éltek e módszerrel, melyet a vasútállomás szedett be a feladott áruk után. 22