Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

II. Csongrád megye közlekedése az első világháborúig

kihúzni fogságából, A reformkor hozott némi élénkülést az útépítésekben. Csongrád megyében még ekkor sem burkolták az utakat kővel, de az utak domborítását már a legtöbb helyen elvégezték. /6.ábra/ Széchenyi István sokat ostorozta a magyar közlekedési állapotot, de irányt is mutatott, s elkószitette javaslatát az ország közlekedési hálózatáról. A 7. ábrán mutatjuk be a javaslat Csongrád megyei részét. A vasutak mellett négy utat kivánt megépiteni a megyében: Szegedtől a Maros mentén Aradon át Erdély határáig 25 mérföld; Szentestől Kunszentmártonig 3 mérföld; Csongrád várostól a vasútig 3 mérföld; Hódmezővásárhelytől a vasútig 4 mérföld. Ezek az utak ném épültek meg a terv szerint, mert később a vasutakat tovább épitették. A szabadságharctól az első világháborúig A magyar politikai élet egyik legnagyobb törése következett be a szabadságharc leverésével. A közutak ügyében azonban határozott előrelépés történt. Az abszolút kormányzat kategóriákba sorolta az utakat és gondoskodott az épitési és fenntartási költségek fedezéséről. A biro** MMM4WM dalmi utak

at az állam költségén tartották fenn. Az or szagos utak költségét és munkafedezetét kötelező közműnkával, illetve annak váltságával biztositották, mig a községi utak

at az érdekelt községek tartották fenn. Az állami utakon megszervezték a rendszeres útügyi szolgálatot, amelyet állandó létszámmal biztositották. A 8. ábrán az 1854. évi postautakat mutatjuk be. Az 1. és 2. táblázatban először számolhatunk be a megye úthálózatáról. Csongrád megye területén az 1850-es években nem volt állami /birodalmi/ út, csak országos út.