Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

II. Csongrád megye közlekedése az első világháborúig

szolgáltatja /3/, Ennek nyomán rajzolt térképet mutatunk be az 5, ábrán, A földvárakat, településeket és egyes országrészeket összekötő utaknak hadászati, kereskedelmi és közigazgatási jelentősége volt, A Dunántúlon és Erdélyben még használhattak a megtelepült magyarok olyan utakat, amit a rómaiak épitettek, de az Alföldön csak a földutakon közlekedtek, Csongrád megyében nemcsak az időjárás befolyásolta a közlekedést, hanem az árvizek is. Az itt megtelepedett magyarság többsége a viszonylag magasabb helyeken, az áradások által megkimélt földnyelveken élt, s a közlekedés nagyon nehéz volt. Az Árpád-kor egyik legfontosabb útja a két folyami átkelőhelyet összekötő Buda-szegedi nagyút volt, A szegedi átkelőhely a délerdélyi kapu volt, amely a Maroson, mint vizi úton, vagy a folyó mentén biztositotta az összeköttetést a távoli országrésszel, Dr, Barna Dános könyvében /4/ olvashatunk arról, hogy fontos út volt a Buda- Csongrád-csanádi királyi út is, amely érintette Makófalvát - akkori nevén Felvelnököt, Ha királyaink Csanádra, a Szent István által alapitott püspöki székhelyre mentek, útjuk mindenkor Makón vitt keresztül. Később, 1528-ban Dános király meg is szállt Makófalván, Makó ennek köszönhette gyors fejlődésétA szegedi átkelőhöz Szolnokról is vezetett út Alpáron és Csongrádon keresztül, A Tisza felső részén a bödi és a körtvélyesi réven volt átkelési lehetőság, A Duna-menti Bátmonostor és Szeged között is volt út, amely feltehetően közel azonos nyomvonalon haladt a római korban használt úttal. Ez volt a káliz út, amelyen a 11-12, században a pénzváltást és a sókereskedelmet lebonyolító mohamedán kálizok közlekedtek.