Gardi József: Csongrád megyei utak(1987)

II. Csongrád megye közlekedése az első világháborúig

ismét Szeged lett Csongrád megye székhelye. A megye jelenlegi területét a 4343/1949 /XII.14./ MT számú rendelet határozta meg: "Csongrád megye területe Csongrád megye jelenlegi területét, valamint Csanád megye torontáli és - a Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs nagyközség kivételével - központi járását foglalja magában." Csongrád megye közlekedése az első világháborúig,, Csongrád megye területe kivül maradt a római birodalom határain, igy az akkori útépitések nem éreztették jótékony hatásukat ezen a területen. Kereskedelem azonban volt, igy az alföldi területeken kijelölhetők a közlekedés útirányai, ha az elszórt és megtalált római pénzeket térképen ábrázoljuk. Ezt tette Kőhegyi Mihály régész /!/ és megállapította, hogy LUGIO /Dunaszekcső/ és Szeged között, INTERCISA /Dunapentele/ és Szeged között létezett valamilyen kereskedelmi ösvény. Ebben az időben Szegeden lehetett valamilyen megerősitett település, amely állomása volt a Maros mentén Dáciába vezető útnak. /4. ábra/ Szegeden előkerült néhány római kori feliratos kő és tégla. Ha Kőhegyi Mihály megállapításait összevetjük László Gyula egyik könyvében /2/ Írottakkal, akkor biztonsággal megállapítható, hogy Szeged fontos átkelő és közvetitő hely volt Pannónia és Dácia között, továbbá az alföldön lakó szarmaták és az Al-Duna mentén levő roxolán rokonaik területei között. A népvándorlás idejéből nincsenek adataink a közlekedésről, de akkor is használhatták a földrajzi adottságok által meghatározott folyami átkelőket és utakat. A magyarság megtelepedésének idejéből, a honfoglaláskori és az Árpád-kori utakról a legtöbb adatot Győrffy György