35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

V. 35 év a szakmai munka tükrében

A FESTETT TÁBLÁKTÓL A FORGALMI TÁVFELÜGYELETI RENDSZERIG (A forgalomtechnikai tevékenységek története) Szervezeti fejlődés Az igazgatóság megalakulásakor a forgalom­technikai feladatokat egy forgalmi mérnök ­előadói szintű - közreműködésével az útmester­ségek hajtották végre. A gyakorlati munka akkor főleg a közúti jelzőtáblák szükség szerinti átfes­téséből, a táblák láthatóságának biztosításából, a km- és hm-kövek évente egyszeri átfestéséből állt. Szakmailag tartalmasabb forgalomtechnikai munkának számított a forgalomszámlálás, amit központilag megadott rendszerben végezte az igazgatóság. Átfogó forgalomszervezéssel, irányítással eb­ben az időben még nem foglalkoztak. A forgalmi mérnök előbb a központi műszaki osztály, majd a területi műszaki osztály szervezetében dolgo­zott. A beosztás tulajdonképpen az igazgatósági szintű koordináció és elvi irányítás ellátására volt elegendő az akkori igényeknek megfelelően, szerény anyagi lehetőségek felhasználásával. ÚTIRÁNYJELZŐ A FESTETT TÁBLÁK IDŐSZAKÁBÓL Szervezetileg az első jelentős állomás a felada­tok növekedésével párhuzamosan 1973. végén következett be. Ekkor alakult meg - a területi műszaki osztály szervezetén belül - a forgalomtechnikai csoport. Összetétele: két forgalomtechnikai mérnök, két hatósági előadó volt. A másik, s egyben a legjelentősebb szervezeti módosítás bevezetésére 1975. január l-jével ke­rült sor. ?^b=| 35 ÉV A SZAKMAI 35 Ekkor alakult meg az igazgatóság önálló forga­lomtechnikai osztálya: komplett ügyrendi elha­tározással, mely magába foglalja a legfontosabb forgalomtechnikai feladatok munkaköri műve­lését. Osztályvezetővel együtt előbb három, majd összesen négy forgalmi mérnök, két fő hatósági előadó, általános adminisztrátor és az útellenőri szolgálat alkotta a létszámot. Az útellenőri szolgálat időközben 1977-ben le­vált az osztálytól, gyakorlati irányításuk azóta az üzemmérnökségeken történik, az osztályra hárul munkájuk szakmai irányítása és ellenőrzése. Bővült viszont a szervezet a gyulai határátkelő­helyen működő tengelysúly-mérlegelő állomás­sal, és 1979. április hónaptól a mozgó tengely­súly-ellenőrző csoporttal. A különböző szervezeti változások következté­ben először a mozgó tengelysúly-ellenőrzési fel­adat került leválasztásra az igazgatóságtól (1995. április 1-től), majd pedig a gyulai határát­kelőhelyen végzett ellenőrzési tevékenység (1996. június 1-től). A közúti forgalom szabályozásának fejlődése Az igazgatóság megalakulásakor a közúti közle­kedés szabályait a 2/1962./LX. 29./ KPM-BM sz. rendelet - a régi KRESZ - szabályozta. A 60-as évek végén, de főleg a hetvenes évek ele­jén már egyértelműen megfogalmazódott a régi KRESZ módosításának szükségessége. A forgalomtechnikai munkát a következő jog­szabályok alakították: - 1976. január 1-től az új KRESZ, - az új KRESZ végrehajtási utasításának számí­tó 2/1976./II. 28./ KPM sz. rendelet, - a 2/1976-os rendeletet felváltó 20/1984. (XII. 21.) KM-rendelet (ugyan többszöri módosí­tással, de ez hatályos jelenleg is). A 2/1976./II. 28./ PKM sz. rendelet alapvetően megváltoztatta a közutak forgalmának, forgalmi rendjének kialakításával, ellenőrzésével kapcso­latos feladatokat. Az új KRESZ alapján a rendelet egyik legfonto­sabb szabályozási része, hogy előírja a közutak forgalmi rendjének kialakítását, államigazgatási határozatban való rögzítését, és ötévenkénti fe­lülvizsgálatát, a szükséges módosítások végre­hajtását. Az új forgalmi rend kialakítását és be­vezetését a rendelet a közúti igazgatóságok kötelességévé tette. Kötelező lett a táblák kihe­lyezésének jegyzőkönyvi dokumentálása. A rendelet által előírt feladatok közül kiemel­kedő az új típusú útirányjelző rendszer beveze­MUNKA TÜKRÉBEN 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom