35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)

V. 35 év a szakmai munka tükrében

AZ 1992-TŐL ÜZEMBEN LÉVŐ VOLKSWAGEN ÚTELLENŐRZŐ GÉPKOCSI Úgy a Békéscsabai Közúti Igazgatóságnál, mint annak jogutódjainál mindig is voltak és jelenleg is vannak olyan kollégák, akik e tevékenységi körrel összefüggésben meghatározó személyiségekként látták, látják el a feladatukat. Útvonal-engedélyezés Az útvonal-engedélyezés az egyik igen fontos területe a közúthálózat védelmének. 1. A járművek tengelynyomásának korlátozására vonatkozóan már az 1965-ben kiadott KRESZ is tartalmazott előírást. 2. A témakör teljesebb körű rendezésére 1973ban került sor egy minisztertanácsi rendelet megjelenésével, amely az akkori KRESZ-ből kivette az idevonatkozó előírást, és önállóan szabályozta ezt a területet. Itt került megfogalmazásra az, hogy „a közúti forgalomban csak olyan jármű vehet részt, amelynek terhelése a 10 tonnát, ill. kettős tengely estében a 16 tonnát nem haladja meg". Az ennél nagyobb megterhelésű jármű a közutakon csak kivételesen indokolt estben, engedéllyel közlekedhet, és a közlekedésért a túlsúly mértéke és a megtett távolság alapján fizetni kell. (Ez a díj akkor 20-250 Ft/km értékek között volt.) Ha túlsúlyos jármű engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon közlekedik, akkor meg kell fizetnie az alapdíjat, plusz pótdíjként annak kilencszeresét. A rendelet lehetőséget adott arra, hogy a jármű üzemben tartója - a díj(ak) megfizetése helyett - azt az utat, amelyen túlsúlyos járművel (járművekkel) közlekedni kíván, saját költségén e jármű (járművek) közlekedésére alkalmassá tegye, és folyamatosan karbantartsa. Az is rögzítésre került, hogy „a megfizetett díjakat és pótdíjakat a közúthálózat fejlesztésére, illetőleg javítására kell fordítani". A minisztertanácsi rendelet végrehajtását az 1974. év elejétől egy KPM-rendelet megjelenése szabályozta részletesen. E két rendelet alapján a Közúti Igazgatóságnál egy új tevékenységi kör indult el, amely valójában némi időbeni behatároltsággal három fő részből tevődött össze: - maga az útvonal-engedélyezési eljárás a központban, - a határátkelőhelyi tengelysúly-ellenőrzés és - a mozgó tengelysúly-ellenőrzés. 3.1975-ben új KRESZ jelent meg, amely külön előírásként tesz említést az „Útvonalengedély ezéshez kötött járművek" közlekedéséről. Itt a tengelyterhelésen túlmenően már a megengedett legnagyobb össztömeg, ill. az engedélyezett méretek (szélesség, magasság, hosszúság) túllépése esetén az útvonalengedély kiváltási kötelezettsége került előírásra. 4. Ezt követően 1977-ben jelent meg egy újabb KPM-rendelet, amely már együttesen és átfogóan szabályozta valamennyi témakört. Ez már kétfajta engedélyformát vezetett be: - a tengelytúlsúlyos, valamint - az össztúlsúlyos és/vagy tólméretes járművek részére. Az első fajtáért továbbra is fizetni kellett (a díjtételek nem változtak), míg a második alapján történő közlekedésért nem. A tengelyterhelési határok is változatlanok maradtak. A megengedett legnagyobb Össztömeg a jármű tengely számának függvényében 20-38 tonna között lehetett. A mérethatárok a következők voltak: - szélesség max. 2,5 m, - magasság max. 4,0 m, - hosszúság 12-22 m. Egyebekben az új rendelet lényegi változást nem hozott. 5. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben kapott felhatalmazás alapján még 1988-ban megjelent egy rijabb rendelet a témakörben. Ekkor a díjtételek változásán túlmenően fizetési kategóriába került az össztúlsúlyos járművek közlekedése is. Ez konkrétan azt jelentette, hogy a 40 tonna engedélyezett össztömeget meghaladó tömegű járművek (járműszerelvények) közlekedése után, ugyanúgy kilométerenkénti alapdíjat kellett fizetni, mint ahogy kell 1974 óta a tengely35 ÉV A SZAKMAI MUNKA TÜKRÉBEN 35