35 Év A Közutak Szolgálatában (Békéscsaba, 2003)
I. Történeti áttekintés a békés megyei közúthálózat kialakulásáról, szervezeteiről
Megpróbálták folytatni a kőútépítést, de ismét bebizonyosodott, hogy előbb a szállítást kell megoldani. A kő szállítását a kiépülő vasútvonalak oldották meg, ez viszont felvetette a vasútállomások megközelítésének időjárástól független biztonságát, s megkezdődött az „indóházi utak" építése. 1886-ra kikövezték Gyula, Csaba, Orosháza, Szarvas, Gyoma, Mezőberény vasútutcáit. Az első úttörvénytől a világháborúig (1890-1914) A kilencvenes évek elejére megértek a feltételek a nagyobb szabású útépítések megkezdésére. A vasúthálózattal elhárult a kőszállítás legfőbb akadálya. Az 1890. I. te. a kornak megfelelő intézkedéseket hozott az utak építéséhez és fenntartásához. Az utakat 6 osztályba sorolta: állami, megyei, községi, közdűlő, vasútállomási és egyéb út. Számunkra az állami és megyei (törvényhatósági) utak a fontosak, a községi és egyéb utakkal most nem foglalkozunk. Az állami utak kezelését az államépítészeti hivatalok látták el útmesterek és útkaparók segítségével. A törvényhatósági utakat a törvény az alispán alá rendelte, a műszaki szolgálatot a városi mérnökök látták el. A közútfenntartás alapja az állami útadó volt. Békés megyében a Gyula-Szarvas-Szentandrás út lett állami út, 24 törvényhatósági utat jelöltek ki, amelyek megyei fenntartás alá kerültek, közülük többnek a kikövezése megtörtént a világháborúig. A kor legnagyobb vállalkozása a 301 km hosszú I. alföldi tranzverzális út (Baja-Félegyháza-Szarvas-Csaba-Gyula-Erdőhegy) megépítése volt, átadására 1899 novemberében került sor. A megyegyűlés kezdeményezésére indult el az észak-déli közlekedést biztosító III. alföldi tranzverzális út építése (Berettyóújfalu-Szeghalom-Békéscsaba-Orosháza-Makó), amely az első világháború kezdetére fejeződött be. 1915-re a 194 km-nyi állami útból mindössze 2 km volt kiépítetlen, a 326 km törvényhatósági útból 200 volt kiépített. Az 1890-es közúti törvény előírta az utak törzskönyvezését, ez 1900-ra a megyében befejeződött. A közúti törvény 4, ül. 6 tonnáról 12 tonnára írta elő a hidak teherbíró-képességét. 1890-1914 között 15 nagyobb közúti híd épült, ezek közel egy évszázadig szolgálták, s némelyek még ma is szolgálják a közúti közlekedést, s ekkor épült a megye első közúti felüljárója is (Békéscsabán). A két világháború között A világháború után a leromlott utak alig kaptak felújítást, csak az 1924-ben nyújtott külföldi kölcsön hatására gyorsult fel az útépítés. Legjelentősebb a Békéscsaba-Csorvás-Orosháza út megépítése volt, a mai 47. sz. út része. 1926-ban tették ki az első útjelző táblákat, 1927-ben az Allamépítészeti Hivatal új épületbe költözött Gyulán. 1930-ra 129 km új út épült, ebből makadám 120 km, kőburkolatú 9 km. A harmincas években tízéves útépítési programot indított a minisztérium, hogy a még közúttal nem rendelkező községeket is bekapcsolják a közúthálózatba. 1935-ig 97 km új út épült meg. 1932-ben felülvizsgálták a törvényhatósági utak besorolását, ennek következtében hossza 316,9 km-ről 541,8 km-re, több mint 200 km-rel növekedett. Az 1934-ben bevezetett új útbesorolás a főközlekedési utakat I., II. és III. osztályba sorolta, s egy, két, ül. három számjeggyel jelölte. A harmincas évek végétől került sor a községi bekötőutak megépítésére. 1937-től 123 km utat építettek, a kiépített törvényhatósági utak hossza 566 km lett, az állami utakkal együtt 766 km. 1940-ben a meglévő 200 km-nyi állami útnak 33%-a volt portalanított, s 67%-a vízzel kötött makadámút. Ebben az időszakban készültek a megyében a betonból készült utak, melyekből még jelenleg is megvan a Gerendás-Csorvás közötti, az Orosháza-Szentetornya és a szentétornyai vasútállomáshoz vezető. A háború idejére esett a Kecskemét-Békéscsaba út átépítése betonúttá, utolsó szakaszát csak 1947-ben fejezték be. Ezt mára már aszfaltburkolattá építették át. 1945-1969 A világháború után elromlott utak, felrobbantott hidak, elhurcolt géppark, hiányos személyzet, akadozó anyagszállítás jellemezte a kezdeteket. „CSÚCSFORGALOM" A 47. sz. FŐÚT CSORVÁS ÁTKELÉSI SZAKASZÁN VALAMIKOR AZ 1960-AS ÉVEKBEN ^N TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 35