Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye közúthálózata a felszabadulás után 1945-1983

A VI. ötéves terv (1981-1985) feladata az elért útállapot színtentartása, illetve a megkezdett hídépítések folytatása. Ugyancsak áthúzódott a már említett átkelési szakaszok átépítése is. Nemcsak az utak, hanem a hidak sem feleltek meg a motorizációval járó új követelményeknek. Békés megyében a KPM kezelésében 12 olyan nagy nyílású híd van, amely meghaladja a 100 métert. Ezek mind a múlt század végén s a századunk elején épültek: a Fehér-Körösön a gyulavári és gyulai, a Fekete-Körösön a remetei, a Kettős-Körösön a dobozi, békési, mezőberényi, köröstárcsái, a Berettyón a szeghalmi, a Sebes-Körösön a szeghalmi és körösladányi, a Hármas-Körösön a gyomai és endrődi hidak. Pályaszélességük 4,80 m, magasságuk 3,5 m, teherbíróképességük 12-20 t között van, így két nagyobb jármű áthaladása már problematikus, ezért bizonyos korlátozásokkal lehet csak közlekedni rajtuk. Ezért került sor a hetvenes években a KPM úthálózatfejlesztési-korszerűsítési programja keretében a hídprogramra, amely a mai követelményeknek megfelelő hidak építését tervezte be. A terveket az UVATERV készíti, amely ezekben az években kifejlesztette a szabadszerelésű hídépítési technológia magyar változatát, a kivitelezést a Hídépítő Vállalat végzi több országos és helyi vállalat és intézmény közreműködésével. E program során sikerült olyan technológiát alkalmazni, amely alkalmas 100-200 méteres hidak gyors megépítésére. Az előregyártott elemekből szabadszereléssel történő hídépítési technológiát először a Szolnok megyei Kunszentmártonban alkalmazták 1975-ben. Ez volt az első híd, ahol bebizonyosodott ennek a technológiának a jogosultsága. A második, előregyártott elemekből készült hidat megyénkben, Köröstarcsán építették meg. A kunszentmártoni tapasztalatokat tovább fejlesztve itt már olyan módosításokat vezettek be, amellyel egy tipizálható, modern technológiát dolgoztak ki, s magas fokú előregyártással lényegesen megrövidítették a hídépítés idejét. Jellemző, hogy míg a hagyományos technológiával napi n m

3 hídfelületet építettek, Köröstarcsán elérték a 30-45 m

2-t. A szerelés sebessége háromszorosára nőtt. A körÖstarcsai híd mederhídból és ártéri hídból áll. A mederhíd 36,00+70,00+36,00 m nyílású. Az ártéri híd előregyártott elemekből összefeszített gerendákból készült. A gyorsaságot nem csak az előregyártott elemekkel érik el, hanem azzal is, hogy az alépítménnyel egy időben készül el a felszerkezet az előregyártó telepen. A telepet a centrális elhelyezkedése miatt Köröstarcsán rendezték be, innen lehet a többi, tervezett hidat a legelőnyösebben megközelíteni. Köröstarcsán a híd bal parti építéséhez az elemeket még Kunszentmártonból szállították, mert a régi híd teherbíró képessége nem tette lehetővé az elemek átszállítását. A körÖstarcsai hídnál alkalmazott változtatások következménye az volt, hogy míg Kunszentmártonban a monolit kiinduló zömöt 4-5 hónapig készítették, itt az előregyártott elemekből egy hét alatt szerelték össze. A kunszentmártoni hídnál a felszerkezet 70%-a készült előregyártott elemekből, Köröstarcsán már 93,3%-a. Ennek következménye, hogy az alépítményi munkák 1975 októberében történt megkezdése után 23 hónap múlva, 1977. november 7-én átadták a forgalomnak. (Közben 1977-ben árvíz is akadályozta a munkálatokat.) Magyarországon ilyen nagyságrendű hidat ilyen gyorsan még nem építettek. A hídépítés új technológiája a körÖstarcsai hídnál világszínvonalra emelkedett. A harmadik híd Körösladánynál a Sebes-Körösön épült 1978-79-ben. A 2,00-3,50 m-es, 21,00-26,50 tonnás előregyártott elemeket a 8 km-re lévő körÖstarcsai előregyártó telepről szállították. A körÖstarcsai hídnál tökéletesített technológiának köszönhető, hogy a 32,90+64,30+32,90 m nyílású, 12,14 m szélességű híd újabb rekordidő, mindössze 14 hónap alatt készült el. A „menetrendszerűen" épített hidak következő állomása a dobozi Kettős-Körös-híd volt. Az ötnyílású (37,65+79,12+37,3+29,81+30,11 m) híd teljes hoszsza 234,44 m, pályaszélessége 10,00, teljes szélessége 11,20 m. 68 méteres támaszközével hazánk legnagyobb fesztávolságú szabadonszerelt feszítettbeton hídja. A körÖstarcsai üzem 30 km-re van a hídtól, innen szállították trélerrel a hídhoz készült 168 db elemet. A híd 1980-1982 között épült. A Körös-hidak építése tovább folyik. 1982-ben kezdték, s jelenleg építik a békési hidat, tervezik a gyomaendrődi hidat az egykori gyomai és endrődi híd között teljesen új nyomvonalon. A nyolcvanas évek elején a közúti igazgatás újabb átrendezésére került sor. 1983. június 30-ával megszűnt a Békéscsabai Közúti Igazgatóság, s július i-től a Szolnoki Közúti Igazgatóság látja el Békés és Szolnok megye állami útjainak kezelését, üzemeltetését. Már az igazgatóság átszervezése után került sor a 44. sz. főközlekedési út békéscsabai átkelési szakaszának a VOLÁN-teleptől a Kossuth térig terjedő szakaszának üzembehelyezésére 1983. július 31-én, majd szeptember 30-án átadták az útvonal vasúti felüljárójának a régi mellett felépített újabb kétsávos felüljáróját, melynek építési költsége 50 millió Ft volt. A 44-es főútvonal teljes korszerűsítése áthúzódik 1984-re, amikor átadják az Élővízcsatornán felépülő négy nyomú új hidat és a kiszélesített Gyulai utat. * 1983-ban tehát újabb szakasz kezdődött a megye útügyének irányításában. Az eddig megtett utat néhány számadattal illusztráljuk, hogy a megye - a lehetőségeket kihasználva - igyekezett lépést tartani az országos fejlődéssel. A közúthálózat hossza alig változott a megyében: 83