Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye közúthálózata a felszabadulás után 1945-1983

sek. 1949. január i-én ugyanis beindult az útiszemélyzet szakmai oktatása, amelynek eredménye hamarosan meg is mutatkozott az utak fenntartási munkáiban. Az első élmunkás útőr Juhos Sándor mezőberényi útőr volt, kitüntetését szeptember 10-én vette át. 1949-re az államépítészeti hivatal mérnökeinek száma 6-ról 3-ra csökkent, állandóan változott a személyzet is. Az államépítészeti hivatal utolsó évét élte, s a kiegyezés óta működő hivatal 1949. december 31-én beszüntette munkáját. 1948. december 31-ével megszűnt a közmunkaváltság, beolvadt az általános jövedelemadóba. A vármegye közúti alapját két fő jövedelmi forrás alkotta: az állami útrészesedés és a községi közmunka. 1948. augusztus i-től december 31-ig az előirányzott állami útrészesedés 587 000 Ft volt, ennek 92%-át fizették be. A közmunkaelőirányzat 1 908 360 Ft-ot tett ki, befizetése csak 55%-os volt. A Ó900/1948. sz. kormányrendelet a közúti alapból fenntartott közutak állami kezelésbe vételét irányozta elő. A végrehajtást öt év alatt kívánták elvégezni. Békés megyében 1949. december 31-ével szűnt meg a vármegyei közúti alap, s 1950. január i-től az utak fenntartásának költségeit az állam magára vállalta. Ezzel megtörtént az utak államosítása.

19 Az államosítás idején a következőképp oszlott meg Békés megye közúthálózata: (1949. dec. 31-i állapot): Békés megye úthálózata az utak jellege szerint (km) kiépített kiépítetlen összesen Főút 513,6 Összekötő, bekötő és vasútáll. 790,4 122,4 513,6 912,8 összesen: 1304,0 122,4 1426,4 Az országos főúthálózat 5,7%-a, a közúthálózat 5,1%-a volt Békés megyében. Részletesebb képet kapunk, ha burkolat szerinti megoszlást vizsgáljuk. Békés megye országos közúthálózatának burkolat szerinti megoszlása (km) Kő 167 Keramit 2 Beton • 54 Aszfalt: 4 cm felett 2 2-4 cm-ig 6 Aszfalt makadám Cement Felületi kez. és szőnyeg Összes portalanított 231 Vizes makadám, egyéb 1073 Kiépítetlen 122 Összesen: 1426 Az utak államosításával indokolatlanná vált néhány útkategória megtartása, így új útkategóriákat állapítottak mCg: I. Főútvonal a) Elsőrendű főközlekedési út - egyszám76 jegyű utak. b) Másodrendű főközlekedési út - kétszámjegyű utak. c) Harmadrendű főközlekedési út - háromszámjegyű utak. 2. Összekötő utak. 3. Bekötőutak. 4. Vasúti hozzájáró utak. Az államépítészeti hivatal megszűnésével feladatkörét kettéosztották: a fenntartási feladatokat az Útfenntartó Nemzeti Vállalat végezte. A vállalat központi telepe Gyulán a volt megyei tanács udvari részén, a Hajnal utcai telken volt. A hatósági építtető feladatokat a megyei tanácsok megalakulásával a tanács VIII., közlekedésügyi osztálya vette át, a tervosztály belépésével a közlekedésügyi osztály a IX. számot kapta. A közlekedésügyi osztály hatáskörét a 160/1950 (VI. 14.) MT sz. rendelet szabályozta, az osztály felépítését az 1954. III. törvény módosította. Az állami utakon a felügyeletet a megyei tanács v. b. gyakorolta. Az államépítészeti hivatal személyzete is részben az Útfenntartó Vállalathoz, részben a tanács közlekedésügyi osztályához került át. Ezekben az években az útfenntartási munkákon kívül nagyobb feladatokra pénzügyi keretek miatt nem került sor. A termelés növekedése erősen igénybe vette az utakat, a fenntartási költségek növekedtek. 1953-ban a minisztertanács az állami utak felügyeletét ismét a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumra bízta. A minisztertanácsi rendelet egyszerűsítette az útkategóriákat, s állami, megyei, valamint községi utakat különböztetett meg. A KPM az állami utak igazgatására 12 közúti kirendeltséget szervezett. Közúti igazgatás szempontjából Békés megyét kettéosztották: a megye 75%-a a Hódmezővásárhelyi Közúti Kirendeltséghez, 25%-a (Sarkad és Szeghalom körzete - de nem azonos az egykori sarkadi és szeghalmi járással) a Debreceni Közúti Kirendeltséghez tartozott. Ez a kettéosztottság a gyakorlatban nem vált be, s 1963-ban meg is szűnt, amikor az az elv érvényesült, hogy az időközben Közúti Igazgatósággá alakult közúti kirendeltségek hatásköre egyezzék meg a megyék területével. Ekkor az egész Békés megye a Hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósághoz került, a debreceni kivonult a megye területéről. Az Útfenntartó Nemzeti Vállalatok Közúti Építő Vállalatokká változtak, s számuk, működési területük megegyezett a kirendeltségek számával és működési területével, igazgatásilag is a Közúti Főosztály alá tartoztak. A tanácsi utak a megyei tanács közlekedésügyi osztályának hatáskörébe tartoztak, az 1954. X. törvény az osztályt hatósági jogkörrel ruházta fel. 1956-ban a kormány megszüntette a Város- és Községgazdálkodási Minisztériumot, s elrendelte a tanácsok Építés - és Közlekedésügyi Osztályának felállítását - többek között - a tanácsi utak felügyeletére és szervezésére. Az útépítő tevékenységet országos koncepciók határozták meg. Az ötvenes évek első felében az az elv érvényesült, hogy a megyeszékhelyeket korszerű utakkal kössék össze a fővárossal. Megyénkben a 44. sz. főútvo-