Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye közúthálózata a felszabadulás után 1945-1983

A rendszeresített személyzet tehát 249 főből állt, ebből 179 maradt a helyén, az új személyzettel a hivatal létszáma 1945 májusában 228 fő volt. A régi létszámból 70 fő távozott. Különösen a műszaki vezetők hiányoztak, a rendszeresített 10 mérnök- és műszaki tisztből 4 maradt a hivatalban. Mindkét állami útmester távozott, a törvényhatósági útbiztosok többsége maradt. Az útőrök létszáma elérte a háború előttit, közel 20%-uk új útőr volt. A következő években nagy lesz a fluktuáció a hivatal személyzetében. Állandóan találkozunk áthelyezésekkel - gyakran azonos beosztásba -, az 1946 nyarán történt „megrostálás" után pedig csökkentett létszámmal dolgozott az útőr- és útfenntartó személyzet. 1946-ban egy roncsból épített személygépkocsi és motorkerékpár állt az államépítészeti hivatal rendelkezésére, ezzel végezték az utak ellenőrzését. Az eszközellátásra jellemző, hogy 1948 végén még mindig harckocsibontásból szerzett acélanyag felhasználásával készítettek kéziszerszámokat. Az utak fenntartását, javítását előbb az állami utaknál sikerült megoldani. Az alispán jelentése szerint a fedanyag folyamatosan érkezik, s 1947 végén azt jelentheti, hogy az állami utak jó karban vannak. Más volt a helyzet a törvényhatósági utaknál. A megyének nem volt elég fedezete az utak javítására, a közúti alap kevésnek bizonyult, így fedanyaghiány miatt 1947-ben is tovább romlott a törvényhatósági utak állapota, különösen az orosházi és szarvasi járásban volt ok aggodalomra. Hengerléseket csupán kisebb (1-2-3 km-es) szakaszokon végeztek. 1947-ben a hároméves terv indulásakor a közlekedésügyi minisztérium lehetőséget adott több bekötőút földmunkáinak megkezdésére. A munkálatok megindításának egyik célja a munkanélküliség enyhítése volt. 1947ben így kezdődtek meg a gyulavári-solymosi, az öcsödszentesi, a gyoma-túrkevei, a szentandrás-szentesi és orosháza-mezőkovácsházi vicinális utak földmunkái. Ev végéig még a füzesgyarmat-darvasi, a füzesgyarmatkertészszigeti vicinális, valamint a póhalom-őzedmajori bekötőút és a háború miatt félbeszakadt gyula-eleki vicinális út - később törvényhatósági út - földmunkáiról van tudomásunk. Az ínségmunkáknál azonban a miniszter által előírt korlátozások miatt gyakori elégedetlenségről számolnak be, így sem a munka minősége, sem az ínség enyhítése nem volt teljes. 1947-ben elkészült a megye hároméves útépítési terve, közigazgatási bejárását szeptember 6-8-a között tartották. Ettől kezdve a miniszteri hozzájárulással végzett földmunka és a három éves terv munkálatai gyakran összefonódtak. A törvényhatósági utak állapotában 1948-tól tapasztalhatunk javulást. Egyrészt az előző enyhe télben a nagy mértékű kátyusodás megszűnt - ugyanakkor a kőhiánynyal bajlódó utakon tovább fokozódott. Másrészt 1948 januárjában a vármegye közúti előadója, az államépítészeti hivatal vezetője, valamint a megyei számvevőség kiküldötte személyesen látogatták meg a kőbányákat, a kőszállításokat szóban is megsürgették. Ettől kezdve a kőszállítások folyamatosabbak lettek, de az alacsonyra szabott árak miatt főleg fenntartási kőanyagot továbbra is nehezen szállítottak. Az útalapkő és kézi törésű hengerlési kavics szállítása kielégítőnek bizonyult. 1948 januárjában már 476, februárjában 450 vagon kő érkezett a megyébe, amely a betervezett munkák 100%-os elvégzésére elegendő volt. 1948 elejére elkészült a megye VIII. számú gőzhengere, s májusra végeztek a VII. sz. állami úthenger javításával is. A kőbányák havonta 450-500 vagon követ szállítottak, mindez előnyösen befolyásolta az útjavítás meggyorsítását. A tervteljesítés érdekében az úthengereket a tervben szereplő bekötőutak építéséhez irányították. 1948ban javították ki az endrőd-gyomai 3,5 km-es útszakaszt, amely a háborús cselekmények következtében rongálódott meg. A hároméves terv keretében 11,980 km bekötőút épült a megyében. A fenntartási kőanyag szállítása még 1949-ben sem volt egyenletes. Ev végén 3 hónap alatt több kőanyagot kapott a megye, mint az előző 8 hónapban. A nagy erővel megkezdett hengerlés eredménye, hogy 1949 végén 38 km út fenntartási hengerléséről számolnak be. Az új utak közül 1948-ra készült el az öcsöd-szentandrási út 3,5 km, a szentandrás-szentesi út 7-9,6 km, a gyula-gerendási út 29,1-32,1 km, valamint a szentmiklós-gerendási út 5,1-6,7 km közötti szakasza. 1949 végére fejezték be az öcsöd-szentesi út 5-6,9 km, a gyulagerendási 25,2-29,1 km, a gyoma-túrkevei út 0-3 km, a gyoma-póhalmi 0-3,2 km, az orosháza-mezőkovácsházi 0-2 km, az ókígyósi vasútállomási út 0,5 km szakaszát, s csak most került sor a körösladány-vésztői út egy részének kiépítésére, amelynek földmunkái már 1942-ben elkészültek. A felrobbantott hidak közül legelőször az endrődi Hármas-Körös-híd helyreállítására került sor. Az 51 m nyílású ideiglenes híd 1946-ra készült el. A hároméves terv idején megoldották a felrobbantott hidak pótlását, illetve újjáépítését. 1947-ben Öcsödre egy 30 tonnás kompot szereztek be a Hármas-Körösön való közlekedés biztosítására. 1948-ban már folyt Szeghalom másik hídjának, az ördögárki hídnak az építése, s 1949. április 9-én ünnepélyes keretek között adták át. Építési költsége 1 450 000 Ft volt. 1949 elejére az endrődi Hármas-Körös-híd, az év májusára az öcsödi híd roncsainak kiemelését fejezték be, ezzel lehetővé vált a hajózás a Hármas-Körösön. 1948 elején az államépítészeti hivatal kiköltözött régi helyiségéből. A megfogyatkozott létszámú hivatal dolgozói még túlórával sem tudták a rájuk nehezedő munkát elvégezni. 1948. decemberében számolnak be először a jelentések munkaversenyről: útőri, bekötőútépítési és tehergépkocsi munkaversenyt indítottak, 1949-ben pedig útőri fenntartási, hengerlési, bekötőútépítési, tehergépkocsi, valamint útőri tanulmányi versenyről szólnak a jelenté75