Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

A megye közúthálózata a felszabadulás után 1945-1983

9. / A MEGYE KÖZÚTHÁLÓZATA A FELSZABADULÁS UTÁN 1945-1983 KÖZÚTHÁLÓZATUNK 1945-1968 KÖZÖTT A szovjet hadseregnek Magyarország felszabadítására indított hadművelete épp megyénk határán, Gyula és Makó között kezdődött 1944. október 6-ának hajnalán. A német és magyar egységek kevés ellenállást fejtettek ki, komoly harci cselekményekre nem került sor, ennek következménye, hogy a megye közútjai kevés kárt szenvedtek. A legjelentősebb közúti rongálódás az endrődgyomai 3,5 km-es útvonalon történt, az országos nyilvántartásban még a gyula-csabai úton mutatnak ki egy kisebb útrobbantást. Az 1945 márciusában kelt út biztosi jelentések 100-200 m

2-es útszakaszok rongálódásáról tesznek jelentést, egyedül a szarvasi járásban az orosházaszarvasi makadámúiban keletkezett 1830 m

2-es rongálódás emelhető ki. Jelentősebb károsodás érte az úttartozékokat, a kimutatott 45 000 pengős kár a nagyobb veszteségeket szenvedő megyék közé sorolja Békés megyét. A közlekedés szempontjából hosszú időre meghatározó jellegű volt több Körös-híd felrobbantása. Október 7-én, a támadás másnapján, robbantották fel az endrődi Hármas-Körös-híd 50 méteres medernyílását s ugyanaz nap Öcsödön a híd meder feletti nyílását. Ezenkívül a megye északi részén, a gyula-vésztő - nagybajomi úton teljes hosszában felrobbantották az ördögárki Berettyó-hidat, a híd a hullámtérbe és a mederbe zuhant. Érzékenyen érintette a megyét az útfenntartó és - építő gépek elhurcolása. 1944. szeptember 18-án az államépítészeti hivatal műszaki tanácsosa személyesen utasította a megye különböző útjain dolgozó úthengerek gépészeit a gépek Szarvas felé irányítására. 23-án Szarvasra érkeztek a hengerek, kezelőik ekkor hazajöttek családjukhoz, hogy a hosszabb útra felkészüljenek. 26-án érkeztek vissza Szarvasra, de már csak a VIII. sz. gőzhengert találták ott, a többit a műszaki tanácsos munkaszolgálatos gépészekkel útnak indította. A gyulai államépítészeti hivatal előzetes tájékozódás után Kecskemét polgármesteréhez írt levelében kerestette a gépeket, s a városi mérnöki hivatal értesítette is Békés megyét, hogy a 111. sz. őrháznál állnak a keresett gépek: 3 gőzhenger és 1 motoros úthenger (a 9. sz. állami, valamint az 1., 8. és 11. sz. törvényhatósági úthengerek), 3 lakókocsi, 4 lajt, 2 szivattyú. Mind javításra szorul, egy gőzhenger kevés javítással elszállítható. Ezenkívül elhurcoltak 2 Sturm, 1 Meisler és 1 Mercedes Benz személygépkocsit, valamint egy 3 tonnás Opel tehergépkocsit összesen 60 000 P kárértékben. Az államépítészeti hivatal udvarán egy használhatatlan Ford traktor maradt. Ezt egy magánvállalkozó kijavíttatta azzal a feltétellel, hogy ősztől fél évre szántásra használhatja. A hivatal maga nem tudta a traktort megjavíttatni, így a vállalkozóval az egyezséget megkötötte. A Kecskeméten maradt gépek hazahozatala nem kis gondot okozott. A gyulai hivatalnak nem volt szakembere a gépek kijavítására, ezért megbízta a budapesti Állami Útgépjavító Műhelyt a javítással, amely 30 000 P értékű javítást el is végzett - valószínűleg a motoros úthengeren, mert ezt már 1946-ban használták is. A két gőzhenger hazahozatalára nem kis összegért vállalkozott egy kecskeméti mesterember, de az államépítészeti hivatal egyelőre azt válaszolta, hogy a gépek hazaszállítását 1945-ben nem tervezi. Valóban így is történt, mert csak 1946 decemberében jelenti az alispán, hogy a gépek hazaérkeztek, s javításukra megtették az intézkedéseket. Az államépítészeti hivatal személyi állománya is megérezte a háború viharát. Egy 1945. május 31-i kimutatás szerint az államépítészeti hivatal létszáma a háború után így alakult: Rendszeresí- Régi személy- Létszám tett zetből szolgálaton 1. Mérnök 7 3 4 2. Előadó tisztviselő 1 1 J 3. Műszaki tiszt 3 1 1 4. Műszaki rajzoló 2 1 2 5. Irodavezető 1 6. Irodai segédtiszt 2 1 1 7. Kezelő 2 2 2 8. Díjnok és kisegítő 9 3 4 9. Állami útmester 2 2 10. Törvényhatósági útbiztos 7 5 7 11. Útőrszemélyzet 204 162 204 12. Hengergépész és fűtő 9 74