Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)
A két világháború között 1920-1944
Újonnan épült 129 km út, ebből makadám 120 km, kőburkolatú út 9 km. Az állami utak közül csupán a békéscsabai átkelési szakasz kapott új nyerskőburkolatot. Mindezeket a munkákat elsősorban az évtized második felében végezték. 16 A HARMINCAS ÉVEK A kereskedelemügyi miniszter 1930-ban 10 éves állami útépítési programot indított el. A 10 év alatt 1200 km új útburkolat megépítését tervezték. Ez a program Békés megyét nem érintette, viszont a megye 1929 végén 4 éves útépítési programot dolgozott ki. Az államsegélyes útépítési terv feltétele szerint a költség egyharmadát az érdekelt község, egyharmadát a megye, egyharmadát az állam fedezi. A program keretében 11 új út kiépítését határozták el. Fontossági sorrendben ezek a következők: a békéssámson-tótkomlósi, füzesgyarmat-bucsai, békéscsaba-mezőmegyeri, valamint a gerendás-csorvási út, mint a program első és legfontosabb része, összesen 57 km új út megépítése. A program második részéhez tartozott: az endrőd-kondoros-orosházi út, majd ennek folytatásaként az endrőd-mezőtúri út, továbbá a szarvas-mezőberényi, a doboz-tarhosi, a gyoma-mezőberényi, a köröstarcsai vasútállomási (a csárdaszállási vasútállomáshoz), végül a gyoma-túrkevei út. Megállapodtak abban is, hogy a sorrenden csak akkor változtatnak, ha valamelyik település vonakodik megadni a hozzájárulást, ebben az esetben a következő községet veszik előbbre. A program lényege az volt, hogy a még közúttal nem rendelkező községeket bekapcsolják a közúthálózatba, illetve a tanyacsoportokat bekötőutakhoz juttassák. A tervezett 193 km út megépítésével a megye útjainak kiépítettsége az 1930-as 33%-ról 53%-ra emelkedik. A tervezett utak közül már 1930 végén átadták a békéscsaba-mezőmegyeri utat, 1931-ben a békéssámsontótkomlósi 12,6 km-es útszakaszt, a csorvás-gerendási 4,5 km-es betonutat, valamint az ugyancsak betonból készült orosháza-szentetornyai 6,4 km-es utat, melyet „váci aszfalt"-ból épített a szabadalmazó Váci Aszfaltés Útépítő Vállalat. Az év végére elkészült az 1928-ban megkezdett, 4 méter széles, 22,8 km hosszú füzesgyarmat-bucsa-karcagi makadámút. 1933-ban végeztek a vésztői vasútállomási út építésével, majd a program utolsó évében sorra adták át az elkészült utakat: a gyuladoboz-vésztői út 8,4 km-es szakaszát, a kétegyházi vasútállomási utat, az Orosháza-Nagyszénás közötti n,3 km-es utat, a kondoros-endrődi útból 17,1 km készült el. 1930 és 1935 között 97 km új út épült, így a megye törvényhatósági kövesútjainak hossza 349 km-ről 442 km-re emelkedett, s a két állami úttal együtt 643 km burkolt út volt a megyében. 1930-1934 között az utak egy része ínségmunkával készült. A harmincas évek első felében két nagyobb rendelkezés látott napvilágot az utakkal kapcsolatban. 1932-ben került sor a törvényhatósági utak felülvizsgálatára, és a szükséges útelnevezések megváltoztatására. 1932-ben a törvényhatósági utak a következő elnevezéseket kapták: 1. Gyula-sarkad-nagyváradi út 2. Gyula-kétegyháza-mezőhegyesi út 3. Gyula-doboz-vésztő-szeghalmi út 4. Vesze-gerla-békési út 5. Békés-tarhos-vésztői út 8. Gyula-újkígyós-gerendás-csorvási út 9. Békéscsaba-dobozi út 12. Gyoma-körösladányi út 13. Gyoma-dévaványai út 14. Gyoma-endrőd-szarvasi út 15. Orosháza-nagyszénás-szarvasi út 16. Szarvas-szentesi út 19. Kondoros-nagyszénás-szentesi út 20. Orosháza-tótkomlós-mezőhegyesi út 21. Mezőberény-vésztői út 22. Szeghalom-füzesgyarmat-nagybajomi út 23. Békéscsaba-csorvás-orosházi út 24. Békéscsaba-mezőberényi út 25. Doboz-békési út 2Ő. Mezőberény-szarvasi út 27. Mezőberény-gyomai út 28. Orosháza-kondoros-endrőd-mezőtúri út 29. Füzesgyarmat-karcagi út 3 o. Tótkomlós-békéssámson-hódmezővásárhelyi út 31. Orosháza-gyopáros-szentetornyai út Az új besorolás szerint a törvényhatósági utak adatai a következőképp változtak: a) gyarapodás: vicinális útból 269,642 km, községi közdűlőből 4,150 km, összesen 273,792 km. b) fogyás: községi közdűlővé átsorolva 48,916 km. c) tényleges gyarapodás 224,876 km. A törvényhatósági utak hossza: eddig 316,947 km, új hossza 541,823 km. A vicinális utak hossza: eddig 662,972 km, új hossza 335,708 km. A vármegye úthálózata tehát az eddigi 979,919 km-ről 877,531 km-re csökkent, a törvényhatósági utak hossza viszont több mint 200 km-rel gyarapodott. Ez a besorolás alig négy évig maradt fenn, mert a 70 846/1934 K. M. rendelet újra szabályozta az ország úthálózatát. Megállapította a főközlekedési utakat, ekkor sorolták be I., II. és III. osztályba ezeket az utakat, s jelölték meg egy, két és háromjegyű számokkal az utak osztálybasorolásának .megfelelően (első-, másod- és harmadrendű főútvonalak). Az utak besorolásánál nem az utak minőségét, hanem fontosságát vették figyelembe. Megyénk útjai közül a következő közlekedési utak kerültek be a főközlekedési utak közé a következő számokkal : 68
