Czeglédi Imre: Békés megyei utak (Békéscsaba, 1986)

Az első úttörvénytől a világháború végéig 1890-1918

helést az útalap nem bírja el, mert azóta újabb kölcsönöket vettek iel (600 000 K útépítésre, 350 000 K helyi érdekű vasutakra), az úthálózat a vámos utakkal 434 km-re nőtt, ebből 312 km kiépítetlen, s átépítésre vár még 6 Körös-híd, melyeknek építése mulaszthatatlan feladat. Az útalap első feladata ezek építésének megoldása. Mindezek ellenére elhatározták a gyula-kígyós-apácai és az orosháza-nagyszénás-gádorosi utak kikövezését, mintegy 47 km hosszan 914 000 koronás költségvetéssel, s 1905-ben a munkálatokat meg is kezdték, 3-4, illetve 5 méteres útpályákat tervezve. A gyula-kígyós-apácai útépítéshez felállított gőzüzemű munkapálya 8 km óránkénti sebességgel közlekedtette a kővonatokat. A további útépítési program kidolgozását a megyegyűlés egy bizottságra bízta. A tervezethez az államépítészeti hivatal adott segítséget, s a szomszédos megyéktől a csatlakozó szakaszokra vonatkozó adatokat beszerezték. A bizottság azonban még 1905 májusáig sem ült össze, mert a kölcsönök felvételét nem tisztázta a megye. A beruházási törvény 1906-ra 34 km út építését irányozta elő, de műszaki és egyéb feltételek hiányában az építés a következő évekre tolódott át. 1906-ra viszont elkészült az 1906-1909 közötti évekre a beruházási terv, a miniszteri jóváhagyással együtt. Eszerint a jelzett időszakra Békés megye 2 290 000 K államsegélyt kap, a törvényhatóság terhére 1 900 000 korona hozzájárulást terveztek, a megépülő út hossza 199 km. Időközben megépült 1906-ban az orosháza-gádorosnagyszénási út, valamint ennek szentesi elágazása, ugyancsak elkészült a gy ula-kígyós-apácai törvényhatósági út és kígyósi elágazása, összesen 43,8 km út. 1907-1909 között tehát kiépíthető és kiépítendő még 155 km út. A megyegyűlés úgy határozott, hogy elsősorban a törvényhatósági utakon lévő fahidakat kell vasszerkezetű hidakká átépíteni, mert 4-5 év múlva elodázhatatlanná válna a hidak felújítása, s a törvényhatósági alapból erre nem volnának képesek. 1907-1909 között megépítendő tehát: a) a dobozi Kettős-Körös-híd b) a szeghalmi Sebes-Körös-híd c) a gyulai Fehér-Körös-híd d) a remetei Fekete-Körös-híd Ugyanebben az időben az útkövezésekre a következő elképzelés alakult ki: 1907-ben kiépítendő: 1. A szarvas-szentesi út (9,898 km). Csongrád megye már kiépítette a maga vonalát. 2. A gyoma-körösladányi útszakasz (1,921 km). 3. A szarvas-orosháza-mezőhegyesi törvényhatósági út Orosháza-Tótkomlós közötti szakasza (9,350 km). 4. A makó-tótkomlósi törvényhatósági út Tótkomlós-megyehatár közötti szakasza (9,350 km). 5. A gyula-kétegyházi törvényhatósági és Kétegyháza-Elek közötti vicinális út (16,226 km). Ezenkívül néhány kisebb útszakasz. (6-7. sz. alatt) 1908-ban kiépítendő: 8. A gyoma-endrőd-szarvasi törvényhatósági út (19,545 km). 9. A gyoma-körösladányi út a gyomai hídtól Ladányig (19,286 km). 10. A mezőberény-vésztői törvényhatósági út Mezőberénytől a Kettős-Körös hídjáig (5,600 km). 11. Az orosháza-szentesi törvényhatósági út Orosházától a megyehatárig. 12-13. Még két kisebb útszakasz Öcsödön és Köröstarcsán. 1909-ben kiépítendő: 14. Ha Szolnok megye a mezőtúr-szarvasi utat kikövezi, a megyehatártól Szarvasig Békés megye is vállalja az út kiépítését. {6,64 km). 15. Ha Bihar megye a nagyrábé-nagybajomi utat kiépíti, a folytatását jelentő nagybajom-füzesgyarmati utat, illetve Békés megyei részét a megye megépíti (5,5 km.) A 15 tervezett út országos érdekeket is szolgált, ti. a szomszédos vármegyékkel való összeköttetést s a hajózható folyók megközelítését is elősegítette. A végrehajtáshoz elhatározták, megkeresik a szomszédos Szolnok, Bihar megyéket, valamint Hódmezővásárhelyt az építés összehangolására. A tervezet, valamint a két transzverzális út megépülése szükségessé tette több út átsorolását: törvényhatósági úttá nyilvánították a füzesgyarmat-bucsai utat (24,6 km) öcsöd-mesterszállási utat (7,350 km) füzesgyarmat-nagybajomi utat (5,500 km) gyula-kétegyháza-eleki utat jelentőségüket veszítették, így a törvényhatósági utak közül törölték: a szarvas-orosháza-mezőhegyesi út Orosháza-Nagyszénás közötti szakaszát (13,670 km), a gyula-vésztő-szeghalmi útnak Füzesgyarmaton a nagybajomi elágazásnál a megyehatárig terjedő szakaszát (7,520 km), a kétegyháza-mezőhegyesi utat községi közdűlő úttá nyilvánították. Ez utóbbi út teljesen jelentéktelenné vált, pedig eddig több ízben is hangsúlyozták, hogy két vármegye forgalmát bonyolítja le ez az út. Az útkövezési javaslatoknál elutasították Békéscsaba, Csorvás, Orosháza, Békéssámson, Vésztő, Nagyszénás, Békés, Köröstarcsa, Gyoma, Újkígyós, Elek és Gyula kérését egy-egy út kövezésének kérelmével kapcsolatban, mert a kérésük nagy része vicinális utakra vonatkozott. Mint később látni fogjuk, ez az 1906-ban hozott program nemcsak 1909-ig, hanem a világháborúig meghatározta a megyei utak kiépítésének programját. A beruházási törvény végrehajtását megzavarta, hogy a kereskedelemügyi miniszter az 1890. évi I. te. módosításával foglalkozott, és 1907-ben be kívánta vezetni a „járási utak" fogalmát. Az ezzel kapcsolatos felméréseket, adatgyűjtéseket a megyei hivatalnak kellett elvégezni. 55